Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 307 biztosították 1) rögtön azon fáradozott, hogy a „páterek" 16 évi jármát lerázza és az elfoglalt egyházakat visszaállítsa. Utóbbihoz még 1703 szeptember havában fogott ós a páterek ellenmondásával nem törődve Süvetére a Veszverésről elűzött ifj. Bodovini Andrást, Chisnóra a Betlérből elűzött Fabriczi Mátyást, Rőczóre az Oláhpatakáról elűzött Sexti Andrást 2) Jolsvára, a csetneki tanítót Sartori Illést, Hosszúrétre a csetneki deákot Fabiani Jánost, Rákosra a restóri tanítót Machner Mártont, Vizesrétre az ochtinai tanítót Pileatoris Andrást és Rozsnyóra Pelsőczy Mártont jelölte ki lelkésznek, kik egyelőre magánlakban kezdték meg hivatalukat, miután a templomok még nagy részt a „páterek" kezében voltak. A rozsnyói és jolsvai jezsuiták erre Rákóczyhoz, Bercsényihez futottak, kiktől tiltó határozatot is hoztak 3) a megyéhez, melyet az alispán az esperessel közölt is, de azt nyerte válaszul, hogy az esperesség eddigelé egy templomot sem foglalt vissza, nem is izgat az elfoglalásra, de ha a helyéből kizavart lelkészt hívei visszahívják, ez a meghívásnak eleget tenni és hivatalos működését megkezdeni jogosítva van, sőt köteles is (Szentkereszti 234—235). Az 1704 március 27-én Csetneken tartott gyűlésen már 31 lelkészt találunk; ugyanakkor Kajali Pál ós Mártonfy Izráel, ez csábrági várkapitány, amaz több megyek kapitánya a nógrádi és kishonti esperesség nevében egyesülésre ós superintendens választásra szólították fel esperességünket, mely ügyben Zabeler Jakab bártfai superintendenstől is újból buzdító levél érkezett (Szentkereszti 237—239) Miután több e részben meghallgatott jolsvai, csetneki, dobsinai ós sajóvölgyi világi ember a dolgot nem ellenezte, sőt ellenkezőleg felkarolta : a választás elrendeltetett, arra határnap is tüzetett és egyúttal kimondatott, hogy e választásnál a világi elem (a hívek képviselője) is szavazattal fog bírni. 4) Az 1704 április 3-án Csetneken már több világi ember közbenjöttével megtartott esperességi gyűlésen a tized visszaállítása és a superindentens választás ügyében magához a fejedelemhez Egerbe küldött Dobóczy János csetneki lakós azt jelentette, hogy ő fensége a Thurzó-féle kiváltságleveleket megtekintette, megerősítetto ') Ki volt a fejedelemnél ? és mikor történt, hogy a fejedelem szóbelileg vallásszabadságot biztosított az esperességnek ? Nem tudom ; a vonatkozó jegyzőkönyv (Szentkereszti 234 1.) is csak ennyit mond. *) Sexti András helyét csakhamar a szlabosi tanító Leporis András foglalta el. ') Hol és mikor eszközölték ki a jezsuiták ezen parancsot ? erre nézve sem tartalmaz a jegyzőkönyv semmit, tény azonban, hogy mindez még 1703-ban (a jegyzőkönyv egy helyen szeptember havát említi) történt. 4) Kishont semmiféle hajlamot nem mutatott ugyan az egyesüléshez, de Kajali Pál megígérte, hogy a választásban részt fog venni (Szentkereszti 239 1.). 20*
