Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Szlávik Mátyás dr.-tól: A két protestáns vallási tipus kérdéséhez

276 Dr. Szlávik Mátyás. Jóleső örömmel közlöm azt a méltányos bírálati ismertetést egy unitárius író tollából. Majd Dr. Szelényi Ödön pozsonyi ev. theol. tanár és ismertebb nevű írótársunk méltatta azt az „Evang. Lap" f. évf. 8-ik számában eképen : „A vallási közönnyel együtt jár a felekezeti különbségek (elméletiek és gyakorlatiak) elgyöngítése és az „általános keresztyénség'- jelszavának a hangoztatása. Ezt a jelszót sűrűn halljuk napjainkban is és csak kevesen vannak tudatában annak, hogy általános világnézet, általános kegyesség nincsen, hanem csak egyénileg színezett vallásosság és világnézet, s így bár sok tekintetben közel rokon világnézetek a lutheranizmus és kálvinizmus, és bár rokon a vallásosságuk is, mégsem egészen azonosak és ép a vallásos élet elszegényedését jelentené, ha a lutheri és kálvini vallásosság eltérő vonásait tudatosan elhallgatnánk, így tehát a tudományos szempont kívánja a két testvérfelekezet különbségeinek tárgyilagos ismertetését. Ez a meggyőződés késztette Dr. Sz. M.-t Preuss lipcsei tanár az „Alig. Evang. Luth. K.-Ztg."-ben megjelent cikksorozatának a lefordítására, melyet helyenként nagy tudásának és bő tapasztalatának a tárházából vett megjegyzésekkel bővített. Preuss szerint az alapvető különbség a luth. ós kálvini vallásosság között az Isten és a világ egymáshoz való viszonyának eltérő felfogásában van. Ebből származnak a dogmatikai különbségek, az egyházi élet különbségei s egyéb eltérések, melyeket mindvégig érdekfeszítően ismertet. Mi gyöngyörűséggel olvastuk Preuss szép és okos fejtegetéseit és melegen óhajtjuk, hogy bárcsak minél többen forgassák, mert akkor belátnák, hogy nincs miért pirulnunk a mi sajátosan színezett evang. vallásosságunk és a mi Lutherünk miatt." Ilyen előkelően tárgyilagos hangon a kölcsönös megtermékenyítés szempontjából ismertetem én is hallgatóim előtt a prot. hitrendszerek különbségeit évről-évre a dogmatikában. Bő részletességgel, ismertette kérdésünket Csengey Gusztáv veterán írótársunk is a ,,Prot. Egyházi és Isk. Lap

1, jelen évf. 12. és 13. számában közzétett „A két protestáns vallási tipus kérdéséhez" c. közleményében. Csengey szerint „nem az istenfogalom más és más felfogása, hanem történeti fejlődésük magyarázza meg a két különböző protestáns vallási tipus kifejlődését.

1' A svájci reformációnak „republikánus" s a lutherinek „monarchikus területe" itt a kiinduló pont, ahol mindkettőnek sajátos vallásos individualitása domborodik ki az egyes hitkérdések kifejlődésénél. Különben szerinte — és ez érthetetlen — „a vallásosságnak nem lehet típusa.'' „Van tipusa — úgymond — az egyházaknak s az egyházak szerint eltagolt vallásoknak, de magának a vallásosságnak elkülönítő tipusa nincs, mert annak az igazságnak örökkévalónak kell