Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 209 1658 ápril 30-án Jolsván már egyszerűen tudomásul vétetik, hogy Uzapanyit és Alsó-Balog a kálvin hitre tért és ez évi október 1-én elmondatik, hogy Rozsnyón a jezsuiták a még oly közeli rokonokat is összeadják ós hogy a nép már nem is hallgat az ág. hitv. ev. lelkészekre! „Miután pedig a jezsuiták határaik közt nem szoktak maradni és mindenféle zavarokat támasztanak" következőleg „a rozsnyói ág. hitv. ev. egyház a legnagyobb veszélyben forgott és egy percre sem volt lelkész nélkül hagyható." 1658 október 1-ón Jolsván Peler Farkas és Regius Jakab rozsnyói lelkészeknek megengedtetett, hogy ezentúl a gyűlésekre se menjenek!

1) (Prot. Schröter 654, 657 1.) Wesselényi Ferenc gömöri főispánná neveztetvén, 1659 ápril 25-én Regius Jakab és Martini Ágoston lelkészek kérelmére kiadott levelében (lásd a csetneki esperességi levéltárban lévő eredeti okmányt) pártfogása alá vette ugyan az esperességet, de e pártfogás írott malaszt maradt (Prot. Schröter 658 1.) Az uzapanyiti kálvinista prédikátor Tamásfalvába is befurakodott és 1660-ban már annyira ment a dolog, hogy Párvi György süvetei lelkész a megyei törvényszék elé idéztetett. Az esperesség ugyan nem tágított, nem adta meg magát ós ezen esetben is Párvi Györgynek meghagyta, hogy ne merjen megjelenni miután az 1608:1. és az 1613: IV. II. törvénycikkek értelmében a lelkész felett nem a megye, hanem az esperesség ítél (Prot. Schröter 668 1.); de a bomlást meg nem akadályozhatta! Francisci István előbb rozsnyói tanító, majd oláhpataki lelkész 1661-ben elűzetett és helyét egy róm. kath. plébános foglalta el ;

2) Molcsan János polomkai lelkész remény és félelem közt tengődött, amenynyiben egyházában szintén róm. kath. plébános telepedett meg és 1661 szeptember 26-án Jolsván határozatba ment, hogy „miután szomorú ós veszélyes idők álltak be és a pártfogók nagyobb része róm. kath. vagy Kálvin hitű, minden ág. hitv. ev. lelkész igen óvatosan járjon el, beszédében mérsékelje magát, az uraknak a kellő tiszteletet adja meg és óvakodjék őket felbőszíteni! (Prot. Schröter 675 1.); 1662-ben a betléri lelkész is elűzetett, mire két lelkész Andrássy Miklóshoz küldetett, hogy az elfoglalt két egyház visszaállítását szép szerével eszközöljek. De bár a nép még 1665-ben is az ') Megjegyzendő, hogy 1654 ápril 21-én Jolsván hiába kérte a rozsnyói városi tanács: engedtessék meg, mikép a hívek nagy számát tekintve csak egy lelkészök vegyen részt a gyűlésekben! „A kérelemnek hely nem adatik, mert a rozsnyói egyház régente is népes volt és mégis mindkét lelkésze megjelent a gyűléseken! hangzott a végzés (Prot. Schröter 600 1.) J) Ez a földes úr Andrássy Miklós műve volt, mert a lakosság mint látni fogjuk megmaradt az ág. ev. hitben. Thtol. Sr.aklap XII. éyf. 14