Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 197 Midőn 1641 ápril 17-én a Homonnay Mária által felépített sumjáci templomot az esperes Lovcsányi Kristóf, Holz Jakab betlóri, — Golczius Joákim rozsnyói lelkész alesperes és még 12 lelkész közbenjöttóvel roppant ünnepélyességgel felszentelte, egyúttal meghagyta, hogy a felépítendő iskola költségeit a leányegyházak (Vernár, Telgárt, Pohorella) egyharmad részben viseljék és u. o. 1643 január 30-án az egyházlátogatás alkalmával a tanító fizetése iránt is törtónt intézkedés. (Prot. Rimanovi 902—904 1.) Azon kérdésre: mit tanítottak akkor az iskolákban? az egyházlátogatás jegyzőkönyveiben találjuk a választ, így a dobsinai iskolát illetőleg 1637 február 9-iki kelet alatt olvassuk: „úgy az iskolában mint az alumneumban 1) a grammatikából és dialektikából vizsga tartatott, mely a tanítók és az ifjúság becsületére vált (in quo honeste steterunt, Prot. Rimanovi 734 1.)" ós 'a rozsnyói iskolát illetőleg 1642 február 20-iki kelet alatt: „a német tanító (Peschkover Dániel) Hutter theólogiáját, Philippus grammatikáját és Dietericua Mautbner-fóle logikáját és rhetorikáját szorgalmasan forgatta a tanuló ifjúsággal". (Prot. Rimanovi 823—824 1.) Ezen adatokból már azon törekvés is kitetszik, mely az ifjúságnak osztályokra való elkülönítésére vagyis oda irányult, hogy a magasabb tantárgyak előadása másra és az elemi oktatás is másra bízassók. Ez pl. Dobsinán, hol az (elemi) iskola ós az alumneum között már különbséget tettek, életbe is volt léptetve. E) Vallásosság, erkölcsiség, szokás, míveltségi állapot. Götnör vármegye e korszakban is majdnem folytonosan háborúk színhelye lévén, a lakosság anyagi és erkölcsi pusztulása állandó volt. A magyar felkelő hadak, a német zsoldosok ós a kalandozó törökök nem ismertek kíméletet, aláásták a jólétet, megmételyezték a jó erkölcsöket. Hiszen elég Szén Péter gömörpanyiti lelkész, az 1641-ben török rabságba hurcolt babaluskiak ós a 1643/4-ben kifosztott hárskútiak szomorú sorsára hivatkoznom, hogy beigazoljam, mily nehéz volt. e korban a létért való küzdelem. A különféle hadaktól megsarcolt, a töröktől súlyos adókkal terhelt, folytonos rettegésben élő nép vagyonilag tönkre menvén, az erkölcsi sülyedós is megindúlt. A hűtlen elhagyás, házasságtörés és istenkáromlás eseteivel az e korból reánk maradt jegyzőkönyvekben igen sűrűn találkozunk. Az 1637 és 1642 évi egyházlátogatások alkalmával ismét ós ismét utasíttattak Ezen ..alumneum" a nagyobb deákok iskolája volt, melyben a mai középiskolák bölcsője keresendő.
