Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Hamar Istvántól: Az ó-testamentumi véres áldozatok és azokban a vér jelentősége

18 Hamar István. tisztátalanságtól megtisztításáról és azoknak Isten szolgá­latára szenteléséről, vagy a szent gyülekezetbe való újra befogadásáról, vagy pedig valamely veszedelemnek elfordítá­sáról volt szó. így azt olvassuk, hogy Mózes az általa emelt oltárt az áldozati vérnek reáhintése által tisztította meg profán tisz­tátalanságától és szentelte fel Isten szolgálatára (Ex. 24:3—8, 29 : 36, 37). Hasonló utasítást találunk Ezekiel prófétánál is (43: 18—26) a fogság után helyreállítandó oltár felszentelésére nézve is. A papok felszentelésénél szintén fontos volt a vérrel való manipuláció. Az ekkor bemutatott egyéb áldozatok között ott szerepelt a felszentelést kos, amelynek véréből a felszen­telendő pap ruhája meghintetett, jobb fülének cimpája s jobb kezénekés jobb lábának hüvelykújja megkenetett (Ex. 29:19-22). Ε szertartás által a felszentelt pap megtisztíttatott minden profán, az Istentől elrekesztő tisztátalanságtól és méltó\'á tétetett az Isten előtt való szolgálatra. Az Isten és a nép között a Sínai hegynél kötött szövetség az áldozati vér egyik felének az oltárra, a másik felének a népre ráhintése által pecsételtetett meg (Ex. 24 : 6—8), a mihez, úgy látszik, még az is hozzájárult, hogy az áldozati állatokat kétfelé hasították és az egymással szembehelyezett testrészek között a szövetség megkötői átmentek, annak jelzéséül, hogy a miképpen a szétvágott állatokat lehetetlen újra egyesíteni ós élővé tenni, úgy a megkötött szövetséget sem lehet felbontani ; ha pedig valamelyik fél felbontaná, az adassék halálra, amiképen az áldozati állatok halálra adattak (Gen. 15 : 9—18, Jerem. 34 :18). A tisztátalanná létei miatt a szent gyülekezettel és egyszers­mind az Istennel megszakadt közösség helyreállításaképen találjuk a különböző tisztulási engesztelő-áldozatokat (Levit. 12. fej., 14-15 fej., Num. 19. fej.), amelyek közül a poklos­ságtól megtisztult ember és ház megtisztításánál szerepelt különösképen a vérrel való manipuláció, amikor az áldozatul bemutatott két madár közül az egyiknek vére forrásvízzel megtöltött edénybe bocsáttatott, abba a másik, életben hagyott madár, a cédrusfaágból és izsópból készült s karmazsin fonállal összekötött vérhintővel együtt belemártatott, a reájok tapadt véres vízzel a megtisztítandó ember, vagy ház hétszer meg­hintetett, a megtörtént megtisztulás és a betegség elvételének symbolizálása végett pedig a véres vízbe bemártott élő madár elbocsáttatott (Levit. 14:1 — 7, 49—53). Kiegészítette ezt a vérrel való manipulációt a poklosságtól megtisztult embernél, az első megtisztítás után nyolcadnapra bemutatott engesztelő (vétekért való) áldozat véréből az illető ember jobb füle cimpájának ós jobb keze és jobb lába hüvelykújjának meg­kenése (Levit. 14 : 10—14). A valamely nagy veszedelem elhárítása végett hozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom