Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Sebestyén Jenőtől: Kálvinizmus és demokrácia
ICálvinizmus és demokrácia, 47 Már most a modern demokrácia is tisztára ezeken az alapokon áll. vagyis a francia forradalom által proklamált elvein az emberi jogoknak, a nép szuverenitása, a szabadság, egyenlőség és testvériség forradalmi értelmezésű elvein. A mely szerint a modern demokrata már egy sereg joggal születik a világra, de kötelességei nincsenek, mint Bebel mondja. Kötelességei csak a társadalomnak vannak. 1) De nein folytatom ezt a kérdést most itt tovább. Hisz vég nélkül közölhetném az ilyen megjegyzéseket; csak még annyit, hogy ha a modern demokráciának nemcsak az elveit, hanem az életét is vizsgáljuk, akkor látjuk csak igazán, hogy milyen messze áll az utópisztikus ideál a valóságtól. Mert azt látjuk, hogy a politikailag érettnek nyilvánított és szavazatjoggal felruházott nép tulajdonképen továbbra is csak olyan színpadi „népség katonaság," az igazi hatalom azonban néhány vezér, vagy a pártirodák kezében van s vas-fegyelem, kegyetlen, zsarnoki boykott, terror és tyrannizmus akadályozza meg a szabadságért és egyenlőségért küzdő jámbor polgárt véleményének szabad nyilvánításában; az a rettentő korrupció pedig, melyről a legutóbbi amerikai elnökválasztások rántották le a leplet, világos bizonyítékai annak, hogy hova fejlődött a modern demokrácia a pénz uralma alatt, minden komolyabb valláserkölcsi tartalom nélkül. Nem csoda tehát, ha ujabban hatásos akció indult meg Franciaországban ís a demokrácia varázsának megtörésére, ós sikerrel. A radikális demokrácia szelleme még egyénileg is átalakítja az embert s a gondolkozásmód meglátszik az ember egész viselkedésén. Határtalan nyegleség, demagógia, senkinek ós semminek szolgálni nem akarás, féktelen szabadosság, anarchisztikus hajlamok, cinizmus és hitet*) A modern demokrácia érdekes kritikáját adja Hösbach fentebbi munkájában, amikor a liberálizmus és demokrácia között levő külömbségeket a következőképen jellemzi: »Die Wurzel des Liberalismus ist die Erkenntnis der Ungleichheit der Menschen, ihn charakterisiert die Wertschätzung der Persönlichkeit ; er legt mehr Gewicht auf die Freiheit vom Staate, als auf die Teilnahme an der Leitung des Staates ; sein konstitutionelles Prinzip heisst Gewaltenteilung ; sein Verfassungsideal ist die konstitutionelle Monarchie, das Stimmrecht hält er für ein Privileg ; den Abgeordneten lässt er unabhängig sein von den Aufträgen seiner Wähler ; seine Sozialpolitik lautet in erster Linie auf die Selbsttätigkeit, Selbstverantwortlichkeit der Einzelnen und seiner Vereine ; sein sozialer Grundsatz lautet : Keine Rechte ohne Pflichten ! Dagegen wurzelt der Demokratismus in dem Begehren nach gleichen Genüssen und gleicher Geltung für alle Menschen, er glaubt an die Würde der Menschen ; er legt mehr Gewicht auf politische Rechte als auf die Freiheit vom Staate ; sein konstitutionelles Prinzip heisst Gewaltenvereinigung ; sein Verfassungsideal ist die Volksherrschaft in einer ihrer vier Formen ; das Stimmrecht hält er für ein natürliches Recht ; den Abgeordneten bindet er an die Aufträge seiner Wähler ; seine Sozialpolitik hat eine Starke Vorliebe für Staatsintervention ; sein sozialer Grundsatz lautet: Rechte des Individuums, Pflichten der Gesamtheit.«
