Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Szlávik Mátyás dr.-tól: Lutheri és kálvini vallásosság

Lutheri és kálvini vallásosság. 293 hiszem, hogy gondolatmenetünk értelmében helyes a tétele. A pietizmusnak praktikus, hódító, disciplináló s kritizáló jellege párosulva annak merev törvényszerű enthuziasmusával s precizismusával egészen lutheránus-ellenes s határozottan kálvinista vonás. Éhez járul, hogy Spener fejlődési menete egészen kálvini jellegű (p. o. strassburgi születése, genfi s berni tartózkodása, angol aszketikus irodalommal való foglalkozása s Labadieval való sűrű érintkezése). Francke a szegényügyet s az árvaházat Hamburgban tanulta ismerni, ahová a ref. Hollandiából jutott el s józan vallásossága is egészen ref. hitű, bár a lutheri egyház híve volt. Zinzendorf műve végűi a lutheránusok és reformátusok első uniója volt. A pietizmus szűkkeblűségót a XIX. század belmissziója törte mog, mely pedig a lutheránus Wichern-tői indult ki. Ε klasszikus hívünk életműve valódi lutheri szellemtől van áthatva s a „Rauhes Haus"-ban játék, ének, természeti öröm s mindenféle vígság az uralkodó. Épúgy a lutheri nap süt azon is, a mit Bodelschwingh apó kezdett meg. A lutheránusságnak költészetben és művészetben való örömét Löhe praktikus cselekvősége megtestesíti. Azért azonban jellemző, hogy ez az első igazi lutheránus diakonissza intézmény a XVIII. századból való s a lutheri módon keresztelt, de kálvini módon érző Fiiedner indította meg. e) A gyülekezet intenzitásának annak külső extenzitása, azaz a missziói erő szeretettevékenysége felel meg. Csak természetes, hogy a kálvinizmus itt is a régebbi és hatékonyabb munkás volt. Mindenekelőtt néhány szót a keresztyének közötti missziójáról. Hogy a kálvinizmus lutheránus országokban is propagandát űzött, nem dicső lapja az ő történetének s ez a helytelen eljárása magyarázza meg részben a lutheránus tábornak iránta való ellenszenvét (L. nálunk a lutheránus diasporában a kéri szerződés kijátszását). A kálvinizmust épen a világ feletti uralom vágya jellemzi. Olvassuk csak meg Kálvin latin kátéjának előszavát, a mely szerint azért írt latinul, hogy az elszórt egyházak egységét helyreállítsa. A szervezett központosítás épen kálvinista vonás. — S a reformátusok figyelme a pogány világra, is irányult. Az első prot. misszionárius: Villegaiguon kálvinista volt, ki 1550 körűi Rio de Janeiróban működött. A XVII. században gyarmataikon a hollandusok misszionáltak s a puritánok 1620 óta Amerikában. Az első prot. missziói társulat, — az angol, államilag támogatott társulat — ref. volt A lutheránusság csak a XVIII. században, nagyobb stylban a ΧΙΧ.-ikben követte, ha kivételesen ós elméleti irányban sok jót is tett vagy mondott. A tetterős kezdeményezés itt is a kálvinistáknál keresendő. 3. Hogy ez igy van, az a két vallásfelekezetnek az államhoz való viszonyából is kitűnik.