Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Ravasz László dr.-tól: A magyar prot. igehirdetés a XVII. században

A magyar protestáns igehirdetés a XVII. században. 275 ként pedig Pázmány mellett ötletben és fordulatokban, képekben és figurákban szegénynek tetszik, pedig verselgetett is ; igaz, hogy hárfája zöngését tulcsikorogja a csizmája. 2. Az első homiletikai harc. Geleji és Medgyesi. Az Alvinczi-féle dogmatizáló typust még jellegzetesebb formában tárja elénk Geleji Katona István, ki szinte tudományos programmszerűséggel képviseli ezt az irányt, mig elfogult, túlzó merevségével szemben megindul a lassú, de állhatatos forradalom: a pietismus bensősege és gyakorlatiassága a puritánusok és különösen a Medgyesi Pál igehirdetői irányzatában. Megindul az első, s mindeddig talán a legkomolyabb homiletikai harc. Geleji Katona István nagyméretű ember. Nagyon világos fejű és fanatikus meggyőződésű, ki ok nélkül egy lépést sem tesz s egyszer megállapított elvéhez egy életen át ragaszkodik, legyen az egy jelentéktelen orthographiai szabály, vagy történelmi fontosságú egyházpolitikai kórdós. A győzelmes orthodoxia képviselője, ki tanban, szervezetben egyaránt biztosítani akarja egyháza uralmát. Erdélyi kálvinista Pázmány, ki épen úgy gyűlöli az eretnekeket, mint nagy ellenfele s épúgy gyakorolja is a proselytafogás mesterségét. Buzgón ad hálát Istennek 7 évi püspöksége után a Praeconium evangelicum II. kötetének előszavában, hogy püspökségét megáldotta Isten, mert „numerus Ecclesiarum, non solum non diminitus, verum etiam non paucis ex Samosateniasmo et Semi-Judaismo, Papismoque convertis, auctus sit" ; igaz, hogy a térítéshez nemcsak mindig ószokokat használt. Egész igehirdetői munkásságával kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az „ellenkezők tanításait elrontsa s a maga derék igazságát megbizonyítsa". „Opilionibus etiam non satis est pascere gregem, sed insuper magna industria lupi gregi insidiantes arcendi sunt".

1) Pedig ugyancsak tetemes munkát végzett. A Praeconium evangelicum két kötetében 212, a „Váltság titka 3 kötetében 228 prédikáció, nem is említve elszórtalkalmi beszédeit

2) hosszú ajánlások és harapós praefatiok oly óriási termékenységre vallanak, aminővel százada egyetlen igehirdetője sem dicsekedhetik. Nem kis önérzettel verseli: Akinek kell, vegye hasznát, S akinek nem, írja mását.

3) *) Praec. ev. I. Praef. dedicatoria b. ') Pld. az Exequiae principalesben Bethlen Gáborné felett mondott beszédeit. *) V. Τ. I. 8 c. 2. 18*