Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

György J. dr.-tól: Hit és tudomány

222 Dr. György J. a) Az emberben. Próbáljuk megérteni a legegyszerűbb érzéki megfigyelés tényét a materialista felfogással! Megfigyeljük például a nap feljöttét. Mi történik bennünk akkor, amikor e jelenségről tudomást szerzünk? A nap sugarai a szem szaruhártyáján és lencséjén keresztülhatolva rávetődnek a sötétfalu recehártyára. Azzal most ne törődjünk, hogy mi a napsugár. Csak azt kérdezzük, micsoda hatást tesz ránk a napnak szemünkbe hatoló sugárzása, — aminél fogva elmondhatjuk, hogy a nap képét észleljük. A sugarak izgatják a recehártya idegsejtjeit. Mi ez az izgalom? Idegmunka! És mi ez az idegmunka? Valami vegyületi elváltozás az ideg összetételében ! Olyan elváltozás, melynek folyamán főleg a szervezet által kiküszöbölendő szénsav, (ammónia, foszfor), és vizgőz válik ki. Az így beállott anyagfogyasztást szén, nitrogén (és foszfor) tartalmú táplálékokkal meg vízzel pótoljuk. Maga az idegizgalom mekanikai képe tehát olyanszerű, mint egy gőzgép üzeme. Az izgalom is munka. A gőzgép is munkát végez. A gőzgép munkája is, az idegzet munkája is főképpen szenet és vizet fogyaszt, s mint elhasznált anyagot földes salakot, szénsavat és „fáradt gőzt" különít ki magából. Eddig tehát a gépiességnek eléggé megfelelünk. De mindebben hol az izgalom? Pusztán az idegsejtek vegyi változását még nem mondhatjuk sem izgalomnak, sem érzéki ingernek. Mert akkor érzéki ingernek kellene neveznünk azt a vegyi változást is, melyen a fa esik át, mikor elégetjük, vagy azt is, ami a mésszel történik, amikor megoltjuk. Az ideginger tehát nem csupán a kívülről jövő behatásnak magára az érző idegre gyakorolt befolyása, hanem több valami. Az ingert nem az idegsejtben végbemenő vegyi átalakulásért, hanem nyilván az átalakulás kapcsán keletkező képért nevezzük ingernek. De hogyan keletkezhetik bennünk a nap képe a napsugarak behatására ? Az anyagelvű lélektan azt mondja, hogy az ingert fölvett idegsejtekben támadó izgalom, — ismét csak vegyi változásokkal kapcsoltan, — a középponti idegrendszerbe futó idegvezetékeken át az agyba vezetődik. Ott aztán, — az agy látóterületén, ugyancsak az agysejtek vegyi változása kíséretében, — megjelenik a nap képe, a külső ideginger hatásának megfelelően. É lelki folyamat gépies analógiája a fényképezés : miként az agyban, úgy jelenik meg a kép a fényképező kamara belsejében elrejtett érzékeny lemezen is, a kamara szemén, a lencsén átszűrődő világosság sugarak hatására. De hogy mi módon hoz létre a szemben fölfogott inger az agyban látási képet, azt mégsem tudjuk!