Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. 17 coronach, melyet egy ifjú asszony mondott szikláról, madárfószekkeresés közben lezuhant és meghalt férje fölött, így hangzik: „Ott, a Soan

1) hagytam az ifjút, kit szerettem. Kúszott szikláról sziklára. Ügyesen készített bármilyen eszközt, amire a háztartásban szükség van ; szorgalmasan hozta haza a nyájat. Elmentel, szerelmem, arra a magas sziklára, de nem fontoltad meg lépteid. Csak megcsúszott a lábad, leestél, hogy sohasem kelj föl többé! Véred kiömlött a piszkos sziklára, agyvelőd szétzúzódva hevert körüled, minden sebed egyszerre vérzett ki. Mikor kiáradtak a melység színére, a kegyetlen hullámok szétszakgattak. Jött anyád; ősz haja födetlen, jött húgod, együtt gyászoltunk téged. Jött testvéred, nem csillapíthatta a fájdalom jajszavait. Sötéten és szomorúan néztünk téged messziről, aki kétszeres áldása voltál barátaidnak, erős kötél

2) megtartásukra! És most, a nekem szánt madarak a levegőben visongnak, a nekem szánt tojásokat elszedi az erősebb. Ott, azon a sziklán maradt az ifjú, kit szerettem!"

3) Ez a szokás, ós a babonák legtöbb része, még a keresztyénség előtti druida korból mai'adt. Még egy esetet a babonára. A Fife-vidéki halászfalvak egyikében egy idegen pap prédikált, aki elhatározta, hogy a babonát a szószékről fogja eloszlatni. A disznónak, mint tisztátalan állatnak felfogásaellen irányulván a beszéd éle, lekcióképen azt az evangéliumi részt vette föl, ahol Jézus az ördögöt a disznócsordába üzi. Mikor a lekcióban először jött elő a tisztátalan állat neve, moraj fut végig a gyülekezeten, mindenki kotorász a padon, vagy a pad alatt. Második említéskor suttogás hallik az egész templomban, mindenki keres egy vasszöget, vagy vasdarabot a padban, vagy a csizmája patkóját fogja; akinek nem jutott, hangosan követeli: hideg vas, hideg vas (a gonosz lélek ellenszere). Mikor pedig arról van szó, hogy a disznócsorda a tengerbe rohan, az egész gyülekezet fölkerekedik és az utolsó szálig kimenekül a templomból.

4) Mindezt annak bizonyítására hoztuk föl, hogy a skót nép intellektuális karakteréről, babonák, és külső formák megvetéséről beszélni sem lehet. Ha most meggondoljuk, hogy a covenanterek és camerionianusok zöme e vidékről került ki, megérthetjük, hogy saját lelkük ez alap dispoziciójától nem tudták függetlenné tenni az egyház általános fölfogását sem. Miután így a történeti viszonyokból megértettük a skót népjellem e két, alapvető karakterét, a formalizmust, mely a tradicionalizmusban, ós a mysticizmust, mely a rajongásban ') Soa egy magas sziklacsúcs Skócia északi partvidékén. ') L'on = az a kötél, amelyikkel egyik ember, egy szikla tetejéről föntarija a másikat. s) Ramsay-Allerdyer i. m. 432. 1. 4) Ramsay: Reminiscences of Scottish Life and Character. 42. 1. Theo!. Szaklap XI. évf. 2