Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

146 Mikulik József. hatóság elé terjesztendő (32); — parázna, hitehagyott, esküszegő és más gonosz embert a szomszéd helységben sem szabad megtűrni, ilyen megbélyegzett bűnöst a házba befogadni vagy nyilvánosan üdvözölni (nec publice dicat iis: Ave!) tiltva van (33); — a földesúrnak, pártfogónak, vagy polgári tisztviselőnek semmi köze a lelkészhez, aki csak az esperesség előtt vádolható, ahol a nemes ember ellenében isegyetemleges védelemben részesül (36); a lelkész elmarasztalásához három — négy tanú szükséges (39); — a gyűlés napja két héttel elébb kihirdetendő (41); — aki káromkodik, kalodába zárandó (a polgári hatóságtól) és tilos, hogy az ifjak török divat szerint nyírassák hajukat (47); — aki az egyházat, a lelkészt vagy az esperességet megveti, nem kap helyet a temetőben holta után (44); — a tivornyázás, éjjeli lárma és török kiabálás ünnepen és vasárnapon tilos (49); — a lelkész mindenkitől tiszteletben tartandó (scientesse obedientiam hanc deo debere 50); — a szövetségbe lépő lelkész (fráter novitius) köteles esküt tenni és nevét a jegyzőkönyvbe beírni miután okmányait bemutatta, megvizsgáltatott és az egy forintnyi felvételi díjat lefizette (52);— a szövetség minden tagja tizenkét dénárt fizet negyedévenként a közös ládába (53); — mely összeg, úgy mint a pénzbírság a superintendens küldötte által kétszeresen vétetik meg az illető adóson, ha tizenöt nap alatt be nem folyik (54); csak a fenti (Stockei Lénárdős Fried Cyprián-féle) hitvallást követő lelkészt szabad felszentelni és az esperesség tagjai közé felvenni (55); — ezen hitvallás kétes helyeit megmagyarázni kizárólag a közgyűlés joga (56); minden lelkész mellett legyen neki és a polgári hatóságnak felelős tanító (57); aki, ha állomást keres, mindenek előtt a lelkészhez köteles fordúlni, akitől megvizsgáltatik és az egyházközségnek ajánltatik. (58); — a tanító nem mehet az oltár elé, a szószékre is csak a superintendens tudtával, de ha „okmányai" vannak, három sikerült próba (prédikáció) után fel is szentelhető (60); — a tanító első bírája a lelkész, második a superintendens (61); — a lelkészt pontosan kell fizetni és az egyházi vagyont öregbíteni (62); — az esperességi gyűlésre idézett világi ember (coloni) megjelenni köteles, ha nem fogad szót : mint a szentségek megvetője lakol (63); — az esperesség területéről távozó lelkész bizonyítványt kap, de a pecsétért egy forintot fizet (a későbbi keletű 64). (Latinból Protocollum Rimanovianum 45 -79. 1.) Közli: Kovács Sándor.