Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Bothár Dánieltől: Lethenyei István
I-ethenyei István. 57 szívesen, csak kénytelenségből követte ellenfeleit, de akkor is szükségesnek tartja, hogy mentegesse magát. Kikel úgy a külföldi, mint a saját hazájabeli káromkodó és szitkozódó polemikusok ellen „ . . . kik mikor a tévelygők ellen disputálnak, elannyira nagy haragra gerjednek föl, hogy gyakorta magokkal nem bírván, ós szavoknak folyásiból kitántorodván, mit mondgyanak és szóllyanak ugyan magok sem tudgyák. A kik azért disputálásokban igazsággal akarnak győzedelmesek lenni, azoknak kell magokkal viselni a szelédségnek lelkét, haragoskodásra való indulatnak békét kell hagyniok és nem annyira a személyeket, mennyire azoknak tóvelgósit kell gyűlölni, szidalmazni és kárhoztatni." Higgadt tárgyilagosság, személyeskedéstől való tartózkodás, ami korának vallási polémiájából száműzve volt, nála feltalálható. Mégis elszomorítóvá teszi a látványt, hogy testvérek küzdöttek egymással ilyen elkeseredetten. A küzdelem hiába volt, mert a pártok ahelyett, hogy közeledtek volna, mindinkább eltávolodtak egymástól és ha tagadhatatlan is, hogy az irodalmi fejlődésére az irodalmi harcok jótékony hatást gyakoroltak, mégis mólyen elkeserítették a kedélyeket és az engesztelékenység személye helyett a kölcsönös gyűlölségét terjesztették. Lethenyei a könyvét patrónusának, Nádasdy Pálnak ajánlotta, aki ezért bizonyosan a kiadás költségeinek fedezésére kötelezte magát. Az ajánló levélben még azt kívánta, hogy Isten virágzó egészségben tartsa meg és éltesse még sok esztendeig, de óhajtása nem teljesült, mert Nádasdy Pál még ugyanazon év október 15-én meghalt. így történt, hogy következő nyomtatásban megjelent művének nyomtatási költségeit már özvegye, gróf Róvay Judith viselte és neki ajánlva jelent meg Csepregben, 1635ben a már Wittenbergben elkészült: „Az szent írásbeli Hitünk ágainak rövid öszve-szedóse, mely az Szent írásból, ós a keresztyéni egyességről írott Concordia Könyvből, a Második Christinus Saxoniai Elector Fejedelemnek parancsolattyából, az Isten Ecclesiáinak és a Scholákban való Tanótóknak és Hallgató híveknek tanúságokra és épülettyekre szereztetett és Íratott Lenhard Hutter Vítebergai Doctor által és Deák nyelvből Magyarra fordíttatott Lethenyei István csepregi praedicator által." Sok idő mult már el azóta, hogy Lethenyei Hutter Lénárdnak, a tudós wittenbergi tanárnak Compendium Locorum Theologicoruin 1) című művét magyarra fordította. Alig l) Klein (Nachrichten III.), Korabinszky (Lexicon von Ungarn 1789) és Bartholomaeides (Memoriae Ungarorum) azt irják, hogy Lethenyei Hutternek „Meditationes de Fundamentis fidei" című művét fordította le. Nem tudom
