Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Bothár Dánieltől: Lethenyei István

58 Botliár Dániel. az eredeti megjelenése után, még 1609-ben Wittenbergben fordította le. A Compendium Melanchtonnak Loci communeseit volt hivatva pótolni, mikor 1609 ben II. Keresztély szász választófejedelem a szentírásból, a Concordia könyvéből, az ágostai hitvallás nevezetesebb artikulusaiból és nagyhírű tudósok műveiből Hutter Lénárddal kiíratta és sokáig feltótlen tekintélyűnek ismertetett el. Mikor Lethenyei Wittenbergből hazatért, itthon csakhamar megtudták az egyháziak, hogy lefordította Hutternek könyvét. Sokan olvasták kéziratban, mások leírták maguknak és így híre csakhamar a consis­toriumig is eljutott, mely átnézte és móltónak találta arra, hogy majdan nyomtatásban is napvilágot láthasson. Eljutott azonban a kézirat gróf Iiévay Judith kezébe is és az is el­olvasta és nagyon megszerette, sőt megígérte Lethenyeinek, hogy saját költségén kinyomatja. Lethenyei bizott ígéretében és azért magához vette a kéziratot ős a latin eredetivel ismét egybevetve, kijavította és megjobbította, ékesebb magyar nyelven irt meg részleteket és a homályos helyeket megvilágította. így jelent meg 1635-ben Révay Judith költségével a csepregi nyomdában az a könyv, melynek Németországban való feltétlen uralmát az is mutatja, hogy csak olyan diák mehetett ott felsőbb iskolába, aki ebben a könyvben foglalt artikulusokat könyv nélkül, szórul-szóra tudta. Lethenyei is kézikönyvet akart nyújtani magyar nyelven, melyben úgy az egyháziak, mint a világiak vallásuk nevezetesebb hitá­gazatait kérdésekben és feleletekben megmagyarázva talál­hatták meg. Erre a kézikönyvre pedig szükség volt ós Lethenyei jól oldatta meg feladatát, mert dunántúli tiszta magyar nyelven irt, természetesen folyó világos stílusával, melyet épen nem ront a latin eredetihez való szigorú ragasz­kodás, magyaros érthetőségével lekötve tudta tartani a figyelmet. Ezért fogadták nagy örömmel kortársai is. Kis Bertalan pedig a következő epigrammával üdvözölte. Scire Deum, multum est, hoc nil sine caetera scire, Hinc fluit optatae dulce salutis opus. Infans ut svavi nutritur ab ubere Matris, Sic alitur pia mens lacte potente Dei. Tu si scire voles, Liber hic tibi dux erit aptus, Quo mediante potes noscere rite Deum. hogy honnan vették ezt az adatot. Ugy látszik nem vettek maguknak fárad­ságot arra, hogy Lethenyei könyvét Hutternak „Meditationes de Fundamentis fidei" című művével összevessék. Én Hutternek „Compendium Locorum theologicorum" című művének egy 1622 iki kiadásával hasonlítottam össze Lethenyei könyvét és úgy találtam, hogy szórul-szóra megegyezik vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom