Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Bothár Dánieltől: Lethenyei István
52 Botliár Dániel. 1631-ben Kis Bertalan kedveszegetten állt fel a kormányrúd mellől, Lethenyei is azok között volt, kik megengesztelték és maradásra tudták birni. A seniorsággal járó nagy elfoglaltság és a buzgóság, mellyel hivatalát betölteni igyekezett, nem akadályozták meg abban, hogy az 1625. óta megindult nyomda fölött mintegy felügyeletet gyakoroljon és, hogy most már széleskörű irodalmi működést fejtsen ki. Abból a körülményből, hogy majdnem minden, Farkas Imre csepregi nyomdájából kikerült mű az δ ellenjegyzésével jelent meg, azt lehet következtetni, hogy mint a csepregi gyülekezet legtekintélyesebb prédikátorát, öt kérte meg Farkas Imre, hogy a nála megjelent könyveket vagy bevezetéssel, vagy üdvözlő versekkel lássa el, de hozzá fordultak az egész vidékről a protestáns irók. így mikor Zvonarich Mihály superintendens halála után fiai, István és György elhatározták, hogy atyjuknak még éltében elkészített Magyar Postilláit kiadják, sógorukhoz, Lethenyeihez fordultak, hogy a könyv kiadásában közreműködjek. Lethenyei örömmel vállalkozott és igy jelentek meg Csepregben, 1627-ben és 1628-ban Zvonarich Mihály Magyar Postillái. A könyv bevezetésén Lethenyei sógoraival együtt dolgozott, az előbeszéd után pedig latin distichonokban egy sikerült prosphonesist ős paraenesist irt a prédikátorokhoz, melyet egy Lutherből vett mondás alapján szerzett. Még korábban, 1626 ban ugyancsak paraenesist irt latin és magyar nyelven „ad lectorem vere Christianum" Sárvári Zvonarich Györgynek rövid feleletébe, melyben az Péczeli Imre református prédikátornak azon felfogását támadja meg, amelyet abban a kérdésben tanúsított, hogy a keresztyén embert lutheránusnak, vagy kálvinistának kell e nevezni csak azért, hogy az igaz tudományt a hamistól megkülönböztethessék. Sürgető közszükségletet elégített ki Lethenyei 1629-ben magyar nyelven kiadott Imádságos könyvecskéjével, mely gazdag választékosságban nyújtotta kora protestáns imádságait. Csak sejthetjük, hogy nagy részüket maga Lethenyei szerkesztette, mert ma már ennek is csak emléke él. Emlékét az ugyancsak Csepregben, de 1630-ban nyomatott Imádságos könyvecske ajánlásában találjuk meg, hol Farkas Imre könyvnyomtató azt irja, hogy aki az imádkozást jól akarja gyakorolni „lássa ós olvassa az 1629-ik esztendőben nyomtattatott Imádságos könyvecskének praefacióját, avagy elöljáró beszédét, melyet Lethenyei István ami csepregi Praedicator Urunk bocsátott ki." Hogy mennyire szükséges volt, azt mutatja az is, hogy egy év múlva már uj kiadásra volt szükség.
