Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma

Nikodemus evangélioma. 305 7. (23.) fejezet. Mikor a pokol a sátánt átvette, igy szólt hozzá: Belzebúl, te tűznek és gyötrelemnek birtokosa, szentek ellensége, mi kényszeritett téged olyan intézkedésre, hogy a dicsőség királyát megfeszítsék és δ eljöjjön ide s kiűzzön bennünket? Nézz ide és lásd, hogy egyetlen halott se maradt bennem, hanem mindazokat, akiket a tudás fájával megnyertem, most a kereszt fájával elveszítettem ! S összes örömed szomorúságra vált. S amikor a dicsőség királyát akartad megölni, magadat ölted meg. Minthogy pedig biztos őrizetre vettelek át, megtanulhatod majd tapasztalásból, milyen rosszul fogok veled bánni! Fősátán, te, a halálnak kútforrása, a bűnnek gyökere, minden rossznak befejezése, micsoda bűnt találtál te Jézusban, hogy megkísértsd az δ elvesztését? Hogy mertél ilyen gonoszságot tenni? Hogyan gondoltál egy ilyen embert e sötétségbe levezetni, aki által most a kezdettől fogva megholtakat mind elveszítetted ?" 8. (24.) fejezet. Mig a pokol igy beszólt a sátánnak, addig a dicsőség királya kinyújtotta a jobb kezét, megfogta ós fölkeltette Ádám ősatyát. Azután megfordult ós a többiekhez igy szólt: „Jertek velem mindnyájan, akik a miatt a fa miatt haltatok meg, melyhez ez hozzányúlt, — mert most ón viszont a keresztnek fája által keltelek föl titeket." Erre mind kivitte őket s Ádám ősatyán látszott, mint örül. Igy szólt: „Hálát adok a te fenségednek uram, hogy kivezettél engem a mélységes pokolból." Az összes próféták és szentek is hasonlókép szóltak: „Hálát adunk neked, Krisztus, világ megváltója, hogy kivezetted a romlásból a mi életünket." Miközben ezt mondták, a megváltó megáldotta Ádámot a homloka közepén a kereszt jegyével, ugyanezt tette a patriarchákkal, a prófétákkal, vértanúkkal s az ősatyákkal is s megfogva őket, gyorsan távozott a pokolból. Menés közben az őt követő szent atyák dicsőítést zengettek neki, mondván : „Áldott, aki jött az Úrnak nevében, halleluja, őt illeti az összes szentek dicsősége!" 20