Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma
306 Raffay Sándor. 9. (25.) fejezet. Ezután a paradicsomba ment s kezénél fogva vitte ősatyánkat Ádámot is s őt és az összes igazakat átadta Mihály főangyalnak. Mikor a paradicsom kapuján beléptek, két öreg emberrel találkoztak, akikhez a szent atyák igy szóltak: „Kik vagytok, akik nem ismeritek a halált és akik nem szálltatok le az alvilágba, hanem testnek és léleknek birtokában laktok a paradicsomban?" Egyikük igy felelt: „Én vagyok Énok, az Isten kedvence, akit δ maga helyezett itt el, ez meg Illés, a Thesbités, akik a világ végezetéig élni fogunk, akkor pedig majd elküld minket az Isten, hogy szembeszálljunk az antikrisztussal és megöletessünk általa, de három nap múlva feltámadunk és felhőkben elragadtatva az Úrral találkozunk. 10. (26.) fejezet. Mialatt ezt beszélte, azalatt egy másik alacsony ember jött, aki a vállain keresztet cipelt. Ehhez igy szóltak a szentatyák: „Ki vagy te rabló ábrázatú és miért hordozol keresztet a vállaidon?" „Én — mondá az, — amint magatok is mondjátok, csakugyan rabló ós tolvaj voltam a földön ós ezért fogtak meg engem a zsidók ós ezért Ítéltek kereszthalálra a mi Urunk, a Jézus Krisztussal együtt. És amikor δ a kereszten függött és én láttam a történő csodajeleket, hinni kezdtem benne és segítségül hívtam őt, mondván: Uram, ha majd uralkodni fogsz, emlékezzél meg rólam! Ő pedig tüstént igy szólt: Bizony, bizony, mondom neked, velem léssz ma a paradicsomban! Fölvéve tehát az én keresztemet, a paradicsomba jöttem és amikor Mihály főangyalra találtam, azt mondtam neki: A mi Urunk a Jézus, aki megfeszíttetett, küldött engem ide. Most hát vezess át engem az Éden kapuján! És ime a lángpallos a kereszt jelét meglátva kinyitott ós én bementem. Azután azt mondta nekem a főangyal: Várakozz egy keveset, mert eljön majd az emberiség ősatyja Ádám is az igazakkal, hogy azok is bemenjenek. Most azért meglátva benneteket, elétek jöttem!" Ennek hallatára az összes szentek nagy felszóval kiáltozták : „Nagyságos ami Urunk ós hatalmas az δ ereje!"
