Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma
Nikodemus evangélioma. 303 ezeket? És te képes vagy egy ilyennel szembeszállani? Nekem ugy látszik, hogy ilyennel senki se szállhat szembe. Ha pedig azt mondod, hogy hallottad őt félni a haláltól, hát ezzel a mondással téged akart kigúnyolni ós kinevetni, azt akarva, hogy téged hatalmas kezébe ragadhasson. És bizony jaj neked örökre!" A sátán mondá: „Te falánk és telhetetlen pokol, hát ennyire megijedtél, hogy a mi közös ellenségünkről hallottál? Én bizony nem ijedtem meg, hanem összefogtam a zsidókkal ós megfeszítették sőt mérgezett ecettel is megitatták őt. Most hát készülj arra, hogyan fogod hatalmasan megragadni őt, amikor eljön." A pokol igy felelt: „Te sötétség örököse, pusztulás gyermeke, sátán, most mondod, hogy akiket te a halálra készítettél, azokat ez a puszta szavával megelevenítette, ha hát ő másokat meg tudott a haláltól szabadítani, hogyan ós miféle hatalommal volnánk mi képesek őt lenyűgözni? Nemrégiben elnyeltem egy halottat, akit Lázárnak hívtak s az élők közül valaki csakhamar kiragadta őt az én gyomromból a puszta szavával. Azt hiszem, ez volt az, akiről te beszélsz. Ha őt most ide befogadjuk, attól tartok, hogy a többi miatt is aggódhatunk. Mert úgy érzem, hogy mindazok, akiket öröktől fogva elnyeltem, most mind háborognak és fájlalom a hasamat — és nem nézem jó jelnek Lázár elragadását, mert nem mint halott, hanem mint sas repült ki belőlem s igy dobta őt ki hirtelen a föld. Ezért megesketlek téged úgy a magad, mint az én üdvömre, ne hozzad őt ide ! Mert én tudom, hogy az összes halottak feltámasztásával fog itt megjelenni. S azt mondom neked a sötétségre, mely itt uralkodik, hogy ha idehozod őt, a halottak közül senkit se hagy meg a számomra." 5. (21.) fejezet. Mig a sátán és a pokol ezt beszélték egymással, mennydörgésszerű hang támadt, amely azt mondá: „Nyissák meg vezéreitek a kapukat és nyíljanak meg az örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya 1" Mikor ezt a pokol meghallotta, igy szólt a sátánhoz: „Eredj ki és halehet, állj neki ellen!" A sátán kiment. Akkor a pokol igy szólt a maga lelkeinek:
