Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
A buddhizmus és a keresztyénség. 273 nézőpontból kellene őket vizsgálnunk. Mivel azonban csak azt vizsgáljuk: van-e köztük rokonság, akár a keresztyénség, akár a buddhizmus rendszerét választhatjuk alapul. Mi az előbbit választottuk. Fejtegetéseinkben csupán az ősi szentiratok buddhizmusát és az Újtestamentum keresztyőnségét, vagyis az ősbuddhizmust és az őskeresztyónséget kívánjuk összevetni. A históriai fejlődés, véleményünk szerint is, nagyban csökkentette azt a nagy különbséget, a melyet a kőt vallásrendszer eredetileg fölmutat, de a kettő históriai fejlődésében rejlő rokonság kérdésére ez alkalommal nem terjeszkedünk ki, minthogy a kölcsönvevés lehetőségót vagy lehetetlenségét nem kívánjuk most boncolgatni. Mielőtt az összehasonlításba fognánk, annak két nehézségére kívánunk röviden rámutatni. Az egyik a buddhista kútfők kései eredete, a mi igen nehézzé teszi a buddhizmus eredeti tanainak megállapítását. A buddhizmus tanaira vonatkozó szent iratok közül egyedül talán a 423 verset tarta\ma.zó Dhammapadá-t tekinthetjük olyannak, amely Buddha eredeti szavait, mondásait foglalja magában. 1) Ezért fejtegetéseinkben a Dhammapadára hivatkozunk a leggyakrabban. A második nagy nehézség az, hogy Buddha a természetfölötti világ, az eredet és a földöntúli élet nagy kérdéseivel nem foglalkozott rendszeresen. Tudjuk, hogy Jézus ezekről mindenkor a legnagyobb határozottsággal beszólt. Buddha azonban ilyen, inkább elméleti jellegű kérdésekkel nem foglalkozott, csak gyakorlatiakkal. Rendszeres metafizikát, eschatologiát nem alkotott. Csak a megigazulásnak új, tisztább és nemesebb útját hirdette. Sőt a buddhista tan egyenesen meg is követelte a hívektől, hogy mondjanak le az ilyen kérdések tudásáról. 2) I. A két vallásrendszer tanítása Istenről. Minden vallás alapvető kérdése: mit hisz Istenről? Milyennek képzeli ? Milyen viszonyban van az szerinte a világgal és az emberiséggel ? A buddhizmusnál azonban megakadunk ezeknél a kérdéseknél. Nem azt kell kérdeznünk, hogy mit hisz Istenről, hanem azt, hogy hisz-e egyáltalán Istenben? S ezt a kérdést vizsgálgatva, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a buddhizmus olyan vallás, amely a vallás legelemibb föltételének sem felel meg, mert nem ismeri sem az Istent, sem a véle minket összekapcsoló lelket. Ezért *) A kútfők kései eredetének fejtegetését 1. bővebben a Theológiai Szaklap 1908. évfolyamának 4-ik számában megjelent „Nirvána" tanulmányom 6—7 1. 2) L. bővebben „Nirvána" 3—5. 1. Theol. Szaklap X. érf. 18
