Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
274 Dr. Kováts J. István. voltaképen nem is vallási-, hanem bölcsészeti rendszer. A vallás ugyanis nem más, mint felelet az Istenhez való viszonyunk nagy kérdésére. Amely vallás nem felel erre, amely Istent, ezt az alapvető tényezőt kihagyja rendszeréből, lehet életfilozófia, de alig tekinthető vallásnak. A nyugati fölfogás előtt szinte megfoghatatlannak látszik, hogyan lehetséges vallás Istenbe vetett hit nélkül? De meg kell gondolnunk, hogy az Isten-hitnek általában sokkal halványabb és elmosódottabb képe él a keleti népek gondolatvilágában, mint nyugaton. így a kinai vallásokban is alig akadunk az Isten-hit nyomára. A közel harmadfélszáz millió hívőt számláló konfucsiánusok éppúgy nevezhetők atheistáknak, mint Lao-Tseu tanainak követői, a taoisták. Ha nem is lehet Kelet fiait általánosságban atheizmussal vádolni, Rhys Davids-szel együtt azt kell mondanunk, hogy ott is vannak idők, a mikor a theológiai torzsalkodások, a metafizikai vitatkozások elvesztik érdekességüket, értéküket, a mikor az emberek — több vagy kevesebb szerencsével — megkísérlik a legfőbb jót : a summum bonumot-ot az önmaguk kultiválásának különféle rendszerei útján megtalálni. Ilyenkor az istenek elvesztik tekintélyüket vagy ki is hagyatnak egészen a számításból. 1) Ilyen idő volt a buddhizmus keletkezésének a kora is. így keresi a buddhizmus is a legfőbb jót Isten nélkül! Buddha Isten- és lélek nélküli tanításának gyökerei visszanyúlnak a Kapila alapította ú. n. „Sánkhia bölcsészeti iskolá"-ba. Isten az ő tanításukban sem létezik, a lélekről meg egyszerűen hallgatnak. Az Isten-hit alapvető különbség a buddhizmus és a keresztyénség közt. Ha eltér ebben a két vallásrendszer, szükségképen el kell térnie a többiekben is. Ugyanis a vallási élet nagy kérdései: a természetfölötti világ, a világ ós az ember eredete, a természetfölötti világgal való összeköttetésünk, a természetfölötti hatalom tisztelete, az erény, a bűn, a váltság, a büntetés, a jutalmazás, a túlvilági élet a keresztyén vallás szerint mind az Isten-fogalom, mint centrális gondolat köré csoportosulnak. A buddhizmusból hiányzik ez a centrális gondolat, így az egész rendszernek merő ellentétben kell állania a keresztyénséggel. Ezért alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy csakugyan elveti-e a buddhizmus az Isten fogalmát? Az összehasonlító vallástan kutatói közül csak báró E. Bansen és J. Freeman Clarké, meg Buddha vallásának néhány túlbecsülője állítja, hogy a buddhizmus is hisz Istenben. ') Lectures 011 the Origin and Growth of Religion as illustrated by somé points in the History of Buddhism. (Hibbert Lectures 1881.) 30. 1.
