Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és a keresztyénség. Körösi Csorna Sándornak és a Nepálban búvárkodó Hodgsonnak a buddhizmus terén való úttörő munkái után a buddhizmusról szóló fordítások és önálló munkák egész áradata indul meg. A vallásellenes ós a materiálisztikus világnézethez hajló európaiak mohón olvasnak arról a vallásról, amely Istenről, lélekről, túlvilági életről mit sem akar tudni. A buddhizmussal való rokonszenvezés okát abban a körülményben látjuk, hogy a különböző vallásellenes irányzatok: a pesszimizmus, a pozitívizmus, az evolúció ós az agnoszticizmus hívei mind megtalálják a buddhizmusban — legalább részben — azokat a tanokat, a melyekért síkra szálltak.

1) Több filozófus élénk rokonszenvet érzett a buddhizmus iránt. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy pesszimizmus érzik ki a buddhizmusnak úgyszólván minden sorából. Schopenhauer, Hartman és az ő nyomukban járók előtt nagyrészt ezért tűnik föl olyan kedvező színben a buddhizmus. A modern pesszimisták jelszavát: „jobb nem lenni, mint lenni" sokszorosan visszhangozzák a buddhista szent könyvek. A buddhista négy nemes igazság elseje is mindjárt azt mondja: „A születés szenvedés, a kor szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, olyannal együtt élni, a kit ne*n szeretünk, szenvedés, olyantól elválasztva élni, a kit szeretünk, szenvedés, el nem érni azt, a mi után vágyódunk, szenvedés . . ."*) A pozitivisták is, kik nem ismernek semmiféle termeszetfölöttit és az emberiséget teszik meg Istenné,

3) örömmel üdvözölték a buddhizmust, hisz az is az embert teszi önmaga urává és bírájává: tehát Istenóvó. A mi korunk nem *) A buddhista spekulációknak a modern gondolkodáshoz való egynémely hasonlóságát Rhys Davids is kiemeli a V. Fausböll kiadásában megjelenő „Buddhist Birth Stories (1880)"-hoz írt előszavában. I. köt. LXXXV. 1. *) L. a második nagy, ú. n. Majjhima Nikayá-ban lévő Mahavagga I. 6. 3j Egyikük, az amerikai C. G. David „A Positivist Primer: Religion of Humanity" című könyvét a „nagy, de tökéletlen istennek: az emberiségnek" ajánlotta.