Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
A buddhizmus és a keresztyénség. 269 rokonszenvez a keresztyén tanítással, a mely a test és a lélek küzdelmében a lélek erőtlenségét vallja és az embert Isten kegyelmére utalja. Azt hiszi, hogy az ember saját erejéből is képes mindenre. A buddhizmus is azt tanítja, hogy az embernek önmagának kell kiküzdenie megváltását: a földi szenvedésektől való megszabadulását. Korunknak önmagukban bizakodó fiai örömmel hallanak ilyen tanítást. Napjainkban az öndicsőítós, az önistenítes szelleme hat át igen sokakat. Ez a szellem hajt el sokakat a keresztyénségtől ós vezérel a buddhizmus karjaiba. Mint Kellogg tanár mondja: „Az evangélium egy Istenről beszél nékünk, ki emberré lett, hogy megváltson minket, a buddhizmus pedig egy emberről beszól, ki Istenné lett — nem azért, hogy embertársait megmentse, hanem azért, hogy megmutassa nékik, hogyan menthetik meg önmagukat. 1) Csoda-e, ha a modern antikeresztyén gondolkozás szívesebben hallgatja ezt az utóbbit? Az evolucionizmus folyton gyarapodó hívei is élénk érdeklődéssel és rokonszenvvel fogadták a buddhizmus tanait. Bár a transzmigrációról szóló buddhista tan nagy mértékben különbözik a nyugoti evolúciós tantól, mégis több hasonlóság is van köztük. így mindkettő vallja a különböző életalakzatok közt való összefüggést. Ezenkívül az evolúciós tanhoz hasonlóan, a buddhizmus előtt is ismeretlen a teremtő Isten fogalma. A buddhizmus is azt tanítja, hogy mindaz, ami van, a dolgok egyik előbbi állapotának az evolúciója, az ismét egy előbbinek és így tovább. Folytonos folyamat ez, melynek kezdetére nem is gondol. Ezenkívül a buddhizmus is megengedi az állatvilágból az embervilágba való átmenetet. Igy Buddháról magáról is azt olvassuk, hogy sokszori újraszületése alkalmával kutya, macska, kígyó stb. alakot öltött. Mindez a mai evolúciós rendszer követőinek nagyon tetszetősen hangzott. A buddhizmus atheizmusa is igen rokon korunk negatív, agnosztikus irányú atheizmusával. Herbert Spencerrel együtt nem azt mondják, hogy nincs Isten, hanem azt, hogy a mindenségben megnyilatkozó hatalom teljesen kifürkészhetetlen. A buddhizmus is ilyen agnosztikus irányú. Egy régi buddhista Suttá szerint van egy dolog, a mely kívül esik az értelem birodalmán: annak a tudása, hogy honnan származnak a mindenségben lévő dolgok és hová mennek ? 2) Igen sokakat vonzott az ú. n. független morált hirdetők közül is a buddhizmusnak Istentől független erkölcstana. A kik Istenről, túlvilágról hallani sem akarnak, azok között is ') „The Light of Asia and the Light of the World" 9. 1. 2) S. Köppen: Religion des Buddha und ihre Entstehung. 231. 1.
