Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
Élt-e Jézus ? 263 Jézus életének a forrásai között Pál apostol levelei azonban csak másodrendű forráskóp szerepelhetnek, ama különös viszony miatt, melyben δ Jézussal áll. Jézus Messiásvoltáról szilárdan meg lévén győződve, oly (nem mythikus! hanem) theologiai formába önti Jézusról való tudását, hogy az történeti forrásnak csak nagy levonásokkal volna használható. 1) Jézus praeexistenciája, élete, halála, megdicsőülése s újra való eljövetele oly szoros kapcsolatban állanak nála, hogy nem lehet őket egymástól elválasztani. Az evangéliumokban azonban a hagyomány későbbi toldásai szinte maguktól levállanak. (Pl. Luk. 1. 2. v. ö. Mt. 1. 2.) Az evangéliumok életteljes képet adnak Jézusról. Életének egyes eseményeit nem időrendi s pragmatikus összefüggésben beszélik el, de azért közölnek annyi jellemzőt róla, amennyiből Jézus képét meg lehet alkotni. (Bousset.) Az elmosódó háttérből élesen kidomborodik egész egyénisége. Nem olyan, hogy másokkal össze lehetne téveszteni. Egyszerű külső keretben, hatásokban gazdag életet él. Keresi a magányt; δ veszi egyedül komolyan a hitet s a belőle fakadó igaz erkölcsöt. Beszédei, tettei, fellépése Istenbe vetett bizalmat sugároznak s bizalmat keltenek. Tanítványai vannak, akik mindent ott hagynak érte. Viszont ő is sokat megtesz a hallgatóiért. A vámszedők és bűnösök pártjára áll, mert segíteni akar rajtok. Élő s minden külsőséget, megalkuvást figyelmen kívül hagyó igaz vallásossága minduntalan konfliktusokba keveri a farizeusokkal s egyéb pártokkal. Ez az ellentét halálos ellenségeket szerez neki Jeruzsálemben (templomtisztitás, a farizeusok ellen tartott beszéd) s végül keresztre juttatja. A lázongó nép kikényszeríti a római hatóságtól a halálos ítéletet. Ez életének külső kerete. Ha gondolatvilágába, lelki életének az ismeretébe akarunk belehatolni, a források ahhoz is adnak anyagot. Különösen a „Logia." Ótestamentumi vallás és erkölcs az, amire nála akadunk csodálatos hatványban. Régi, elkopott, útszéli igazságok oly egyéni formában, hogy egész újaknak látszanak. Ugyanazt az Istent s ugyanazt az erkölcsöt prédikálja Jézus is, mint az ótestamentum vagy az írástudók egy részesazemberek mégis „elcsodálkoztak a tanításán." (Mk. 1 8 2.) Általánosan ismert igazságokkal csinált forradalmat és teremtett új vallást. Ez is azt bizonyítja, hogy nem az igazság, hanem az δ egyéniségével fedett, az általa képviselt és megélt igazság hatott! Ő tette a vallást tiszta érzéssé, odaadássá, az erkölcsöt a szív jóságává! *) Jülicher i. m. 22. 1. .Aber Paulus geht eben seine eigenen Wege und leider sind viele christliche Schriftsteller nach ihm dieselben Wege gegangen: das Dogma verdrängt feindselig die befreundete Geschichte . .
