Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
252 Szimonidesz Lajos. Ez Drews Arthur Christusmythe-jónek a bőséges és tárgyilagos kivonata, melyre szükség volt azért, hogy Drews hihetetlen és lehetetlen állításait a magok valóságában megismerhessük. Igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy a német theologiai tudomány, mely ellen az eddig nem említett előszóban és a Jelenkor vallásának a problémájáról" szóló végszóban elég éles támadások foglaltattak, komoly figyelmére sem akarta méltatni ezt a munkát. A német tudomány kompromittálásának tekintették ezt a szenzációs könyvet (Clemen) s az a sors fenyegette Drewset egész theoriájával együtt, ami Kalthoffot, Promust ós Jensent érte, hogy t. i. egy pár teljesen lesújtó kritikát irnak róla 1) s aztán — feledésbe megy a szenzáció. Drews azonban ki akarta kényszeríteni a theoriájával való foglalkozást. „Engedett a németországi Monistenbund megtisztelő felszólításának" s Berlinben 1910. I. 31-én előadást tartott. 2) Azután „missiói útra" kelt, bejárta Németország nagy részét, hogy tudtára adja a német keresztyén népnek azt, hogy Jézus soha nem létezett Karlsruhe, Frankfurt a. M. Jena, Plauen, Bremen, Kiel ós más városok hallották előadását, amellyel kapcsolatban a legtöbb helyen vita fejlődött ki. A bremeni „Protestantenverein" ugyan nyilatkozatot adott ki, 3) amelyben kijelentette, hogy Jézus létezésének a kérdése történettudományi kérdés s ennek az eldöntésére nem népgyűlések, hanem a kritika, a történettudomány s legfeljebb tudós-kongresszus lehetnek illetékesek s visszautasította a „Monistenbund" vitára való felszólítását, de Berlinben s másutt nemcsak tudományos, hanem keresztyén, lelkipásztori kötelességök volt a theologusoknak és a papoknak, hogy sikra szálljanak Drews theoriája ellen s az igaz tényállást érvekkel támogassák s arról nem egyházi nyilvánosság előtt is vallást tegyenek. A közönség illetóktelensége és készületlensége ugyan nyomasztólag hatott reájok, de a kényszerűség mégis leszólította őket a szószékek magaslatáról a korcsmai asztalok közé állított „Rednerpult-"ra, hogy ott vitatkozzanak dohányfüstben, sörös kancsókkal telt asztalok előtt Drewssel arról, hogy élt-e Jézus, vagy pedig nem ?! A szinte végtelen áradattá dagadó vitát a berlini „Religionsgespräch" nyitotta meg. Berlinben állottak igazán nagy nyilvánosság előtt először egymással szemben az ellenfelek. Drews segítőtársai Steudel ós Lipsius voltak, Jézus történetiségét pedig von Soden s vele Holimann, Fischer és Franke ») Pl. a Christliche Weltben Clemen, és külön füzetben: Beth, K. Hat Jesus gelebt? Eine Kritik der DrewsschenChristusmythe. (Berlin, Borussia 1910.) 2) Berliner Religionsgespräch. Hat Jesus gelebt ? Reden über die Christusmythe ... 2. Aufl. (Berlin, Kulturpolitischer Verlag 1910.). ») Közölte a Christi. Welt 1910. évi 17. száma.
