Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Erdős József dr.-tól: A Jelenésekről való könyv

A Jelenésekről való könyv. 23 tulajdonította

1). Szóval, az egyházi hagyomány, egészen Origenes koráig, az Apokalypsis hitelessége mellett tanúskodik, amely történeti tényt még a negativ kritika is kénytelen elismerni. A harmadik század közepe után azonban, a chiliasmus ellen megindult küzdelem folyamán, alexandriai Dionysius túlzó kritikája nyomán ismét felújultak az előbbi ellentétes nézetek, habár nem annyira dogmatikai okokból, mint inkább a nyelvezet és előterjesztési mód szempontjából. Dionysius ugyanis kifogásolta azt, hogy míg az evangéliomíró seholsem nevezi meg magát: addig az Apokalypsis szerzője, nyomban a mű elején azt írja, hogy ő János és ezt a nyilatkozatát azután is ismételten hangoztatja; továbbá az evangéliomban sokat beszél a szerző az életről, a világosságról, ά sötétség kerüléséről, az igazsághoz való ragaszkodásról, az Úr testéről és véréről, a bűnöknek megbocsátásáról: míg már az Apokalypsisben ezeket a gondolatokat mellőzi; azután a kifejezései is elütök a hellén nyelv szellemétől, stylusában sok idegenszerűség és szabálytalanság fordul elő ős így tovább. Ezzel azonban Dionysius nem akarta elvitatni az Apokalypsis kánoni tekintélyét, hanem csakis a János apostoltól való eredetét vonta kétségbe, valamely másik Jánosnak tulajdonítván a szerzőséget, akinek kijelentésben történt részesüléséről, a Hermammonhoz intézett levelében említést is tesz, minden aggályoskodás nélkül

2). Ettől kezdve a görög egyház írói, jeruzsálemi Cyrillus, nazianzi Gergely ós mások, többé kevésbbé haboztak az Apokalypsis hitelessége felett ős Eusebius szintén hajlandóbb volt azt az antilegomena, mint a homologumena közé sorozni

3), sőt a 360—364 között tartott laodiceai zsinat, a hatvanadik kánonban ki is mondotta, hogy az Apokalypsis nem tartozik a kánoni iratok közé. Ezen az okon írhatta Hieronymus, hogy miképen a latin egyház a Zsid. levelet nem fogadja el kánoni iratnak: aképen, ugyanazon szabadsággal élve, a görög egyház sem veszi be a kánonba a János Apokalypsisét

4). Utoljára a nyugati egyház tekintélyének és a mérsékeltebb, józanabb keleti atyáknak kívánságára, meg a régibb történeti bizonyságok alapján a 393-ban tartott hippói zsinat, a harminchatodik kánonban, az Apokalypsist János apostol hiteles művéűl szentesítette ós ezt a végzést a harmadik kárthágói ») Opp. syr. Τ. II. p. 332.; T. III. ρ. 636. Opp. graeca Τ. II. p. 252., cf. T. III. ρ. 52. Euseb. hist. eccl. VII. 10. ') Hist. eccl. III. 25. 4) Epist. 129. ad Dardanum

: Quod si epistolam ad Hebraeos Latinorum consuetudo non recipit inter scripturas canonicas, nec Graecorum quidem ecclesiae apocalypsin eadem libertate suscipiunt.