Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Vincze Sándortól: Tatianus apologiája

Tatianus apologiája. 211 jövendő előadásokra vonatkozhatnak. A feldolgozott vagy érintett anyag túlbő is volt ehhez a beszédhez, melyet l'/

4— l'/g óra alatt egész kényelmesen el lehet mondani. Ez az oka annak, hogy gyakran megelégszik általános utalásokkal és abbahagyja a bizonyítást, bár látszik, hogy tudna még miről beszélni. Épen ezért az Oratiot tényleg elmondott beszédnek kell tartanunk, nem csupán beszéd alakjában megirt apológiának. Az is nyilvánvaló, hogy az eredeti formában maradt meg számunkra, utólagos átdolgozás nélkül. Nem tarthatjuk beszéd formájában írt apológiának, sem prédikációnak, melyet később is bármikor és bárhol el lehetett volna mondani. Azt a nézetet sem fogadhatjuk el, hogy ismerősök szűk körének lett volna szánva. Nem tarthatjuk helyesnek Ponschab

1) nézetét, hogy általában védőbeszéd {λόγος απολογητικός) és a pogányokhoz intézett intőszózat (λ, προτρεπτικός) volna és nem csatlakozhatunk Harnack

2) véleményéhez sem, hogy t. i. személyes ismerősei számára készült igazoló irat volna. Ε vélemények nem helytelenek ugyan, de nem a főcélt tüntetik fel, hanem csupán mellekcélokat. Helyesen határozza meg az Oratio célját Kukula, midőn így szól

3): „Az Oratio egy az agitátori reklám szempontjából fogalmazott, néha (p. 14, 1. p. 18, 20.) szinte vásári hangú ós korlátlan nyilvánosság előtt tartott megnyitó beszéd, λόγος εισιτήριος, melynek célja az volt, hogy az illető város nagyközönségét, ahol a beszéd elmondatott, az ajánlkozó tanító képességeivel és élete folyásával megismertesse ; de egyébként a tervezett előadások anyagából csak annyit nyújt, amennyit a kiszabott idő megenged ós amennyit kategórikusan megkíván a közvetlenül vezető cél, mely abban állott, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltse és ezáltal őket az újonnan alapított όιόασχαλεΐον számára tanítványokul megnyerje. Hogy T. e célt csak úgy érhette el, ha a keresztyénsóghez való csatlakozását azáltal igazolta, hogy azt védelmezte, ez csak természetes." Ennek az eredménynek az alapján most már érthető a szófukar s olykor homályos stílus. De ebből semmiképen sem magyarázható meg néhány tudósnak ós különösed Kukulának

4) az a nézete, mintha a stílus minősége érthetővé tenné, hogy T. hallgat némely fontos eseményről, melyeket hallgatóinak úgyis ismerni kellett volna, hosszadalmasan elbeszélnie, de néhány szóval már a logikus befejezés kedvéért ') i. m. 8. o. η Lit. II. I. 287. o. 8) i. m. 16. o. 4) i. m. 17. o. 14*