Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei
96 Dr. Germanus Gyula. az emberek között. Az arab ethikája változatlan maradt mindvégig. Sem a zsidóság, sem a keresztyénség, sem a mohamedánság nem változtatta meg lelkületét, mert társadalmi állapotuk mindig a régi maradt. A város és a puszta között mindig nagy ellentét állott fenn. Ez ellentét Arábiában a vallásnak a városokban való születésében is nyilvánvalóvá lesz. A városi élet, a rend, a törvény uralmát biztosította. Az önvédelem és ököljog háttérbe szorul az osztályok küzdelmében és az osztályküzdelem szüli a legnemesebb ideálokat, a vallást és társadalmi ethikát. Az elmondottakból kitűnik, hogy nem várható mély benyomás, vagy maradandó hatás ama vallás híveitől, kik a szeretetet és istenfélelmet, a bocsánatot hirdették, az önvédelemmel szemben. Tudunk keresztyén arabokról, olvasunk keresztyén arab törzsekről, de a keresztyénség sohasem hatotta át Arábia lakóit, miként az alacsonyabb és arab viszonyokból nőtt iszlám sem tudott maradandó befolyást gyakorolni a beduinok felett. Elterjedt ama nézet, miszerint Mohamed fellépését az arabok szellemi renaissancea megelőzte volna. Goldziher ellenben 1) tisztán Mohamed személyének tulajdonítja e renaissanceot és bemutatja, mily éles ellentét állt fenn a Mohamed által hirdetett eszmék és az arab ideáljai között. Ha tekintetbe vesszük, hogy közvetlen Mohamed fellépése előtt mily kevés sikere volt a keresztyénségnek, melyet két oldalról hatalmas állam pártolt, Goldziher nézetének kell igazat adnunk. Azt találjuk, hogy a városokban voltak keresztyének, kik a Szentírást némileg ismerték, de itt sem verhetett e vallás mélyebb gyökeret. A keresztyén törzsekről azt olvassuk, hogy rosszabbak voltak a pogányoknál. Mohamed maga szemrehányásokat tett Adi'bnu Hatimnak, hogy a zsákmánynak egynegyedet vette magához, ami pogány szokás. Ali a negyedik kalifa azt állította, hogy a Taglib törzs keresztyénsége abból állt, hogy bort ivott. Míg a pogány arabok tisztelték a négy szent hónapot ós nem hadakoztak, a keresztyén törzsek felmentve érezték magukat e megszorítás alól. A Tajtörzshöz tartozó keresztyén, ki Sergius nevet kapott a keresztelésnél és később az iszlámra tért át, társainak elmesélte, mily módon intézte teveháton rablásait. Tudvalevő, hogy a sivatagban csak víztartályok közelében lehet tartózkodni. Sergius strucc tojásokban vizet rejtett el a homokba és rablóbetörései után oly helyekre vonult vissza, hová, félve a vidék szárazságától senki sem követte 2) A Tajtörzs mint veszedelmes tolvajbanda vált ismeretessé. Alakhtal keresztyén költő versei a pogány szellemben írattak. Nyoma alig van magasabb ethikának. A vérbosszű ') Muhammedanische Studien I. ή Margoliouth id. m. 39.
