Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

Az arab keresztyénség emlékei. 95 a keresztyénség és a civilizáció őket is áthatotta, sőt terü­leti közelségük folytán a híraiakat felül is multák a kultú­rában. A vándor beduin költőknek menedéket nyújtottak és sokan nekik köszönhetik életük megmaradását. Nábiga ki III. Nu'man kegyét vesztette Syriába menekült és a Gasszanidákban talált nemes patrónusra. Amr-ben Harith uralkodóról irta dicsérő versét, melyben ez ismert két sor fordul elő. Egy hibájuk van: kardjuk éle eltompult Ellenségük kemény páncéljától, avagy: Természetük bőkezű, milyent Isten Senki másnak nem adott. Erényeiket senki sem kifogásolhatja Hazájuk: a Szent-Föld; hitük igaz. Reményük a jó tettekben van. Finom lelkük, nemes hajlamuk, A pálmák ünnepeit tartatja meg. Sápadt szüzek, skarlát selyem öltözékben Üdvözlik őket, illatos ágakkal ilyenkor. Sokáig békén élnek, bár harc a mesterségük, És izmaikat zöld vállas ruhák, fehér újjú öltözék díszíti . . , 1) íme e tényezők voltak fontossággal az arab pusztai élet befolyásában. A költők kik a nép jellemét, életmódját leghívebben tükrözték vissza, voltak ama keresztyén köz­pontok radiusai, kik az ott nyert szellemet terjesztették Arábiában. Az arab ethika merőben különbözött a keresztyén felfogástól. A bocsánat ismeretlen fogalom volt a beduinok előtt, kiknek társadalmi rendjét az ököljog, a vérbosszú tartotta fenn. Minden egyes arabnak helyt kellett állnia saját magáért ós törzsbelieiért. Törvény nem biztosította a békét és társadalmi létet; az önvédelem ösztöne fejlesztette ki a törzsi összetartás és a vérbosszú szükségességének érzetét. Ilyen társadalom nem fogadhatta be egykönnyen a szeretet, a megbocsátás vallását. „Nagy számuk mellett, semmire kellők ők Gazok rossz tettét megbocsátják ők Rosszakaratot szeretettel jutalmaznak. 2) NIgy gondolkodott a pusztai arab. Ε gondolkodásmódot csak társadalmi viszonyainak megváltoztatása lett volna képes kiirtani. A szeretet vallása, mely törvényt és rendet tételez fel nem tudott elterjedni, vagy mélyebb hatást tenni ') Nábiga, kiadta Derenbourg 78. old. Sir Ch. Lyall: Ancient Arabian Poetry p. 95. 2) Hamásza 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom