Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Kiss Samutól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és a keresztyénség. 261 bizonyítania a judaizmusnak a buddhizmusból való eredetet. Ez pedig jókora anachronizmust jelentene. De ha e jelen tanulmányunk tartalmát képező egyes részeket külön-külön vesszük is bírálat alá, látni fogjuk, hogy éppen a leglényegesebb s a keresztyénség alapgerincét alkotó pontokban eltérnek egymástól. — Jézus személyére és tisztére nézve a keresztyénségnek alapvető tana az, hogy ő Istennek öröktől fogva való egyszülött fia, aki küldetését a saját bizonyságtétele szerint is az Atyától vette s aki e küldetését abban látja, hogy a bűnös világot Istennel kiengesztelje, hogy az emberiséget a kárhozatnak és halálnak hatalmától megváltsa. Gótamo nem ismer küldőt, magánál felsőbb lényt. Büszkén hirdeti, hogy önmaga adta magának küldetését; hogy önmaga találta ki azt a bölcseséget, melyre a világot meg akarja tanítani. Jézus missziójának fenséges komolyságát önnön vérével pecsételi meg, magasztos igazságát pedig feltámadásával bizonyítja be. Mennyivel mögötte áll e tekintetben Buddha, aki gyomorrontás következtében hal meg s megsemmisül, bemegy a Nirvánába. Jézus meg van győződve, hogy ég és föld elmúlnak bár, de az ő beszédei soha el nem múlnak; ellenben Gótamo előre látja az időt, amidőn tanai feledésbe fognak menni, amidőn tehát egy új Buddhának a jövetelére lesz szükség, hogy azokat az ő korának megfelelő formában az emberek emlékezetébe visszaidézze; aminthogy ő előtte is voltak Buddhák. Jézus személye maga a legnagyobb csoda, aki tanainak hitelességét is csodákkal igazolta. Gótamo életében is láttunk ugyan csodás jelenségeket; de maga a káté hangsúlyozza, hogy ezek csak későbbi eredetű legendaszerű vonások. Igy tehát nem lehetetlen, hogy éppen ellenkezőleg: a keresztyénséggel való érintkezés által Jézus személyéről ruháztattak azok át Buddha személyére. Plinius adatai alapján ugyanis tudott dolog, hogy a Krisztus utáni első századokban hajók és karavánok révén rendes ós állandó kereskedelmi összeköttetés létezett Siria és India között. S hogy ezen hajó- és karaván-járatok buddhistákkal is érintkezhettek, arra látszik utalni alexandriai Kelemennek a „Stromata'-' ban található ama feljegyzése, moly szerint : ,.vannak az indusok között olyanok is, akik Buddha tanítását követik, akit kiváló erényei miatt isten gyanánt tisztelnek". Szóval a sok külsőleges hasonlóság dacára sem találunk Jézus személyében ós életében olyan lényeges momentumokat, amelyek buddhista befolyásra volnának visszavezethetők. Éppen így a tanban sem. A keresztyén hittannak alapdogmája, hogy a mindenség felett van egy személyes mindenható és örök Isten, aki lényegileg lélek, a világhoz való viszonyát tekintve pedig — mint Atya, Fiú és Szentlélek — annak teremtője, megtartója és igazgatója. Gótamo nem ismer