Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Czékus Lászlótól: A waldensek Piemont völgyeiben, azok lakóhelyei, erkölcsei és szokásai

192 Czékus László. Kerüld a henyélést.

1) Vizsgáld figyelmesen lelkiismeretedet.

2) A jó tett, egy jő ima.

3) A száj, mely hazudik, megöli a lelket.

4) Ily magvas mondatok könnyen és mélyen benyomódtak az ifjú lélekbe; gyakran ezek képezték a társalgás tárgyát és némelykor kísértés óráiban hű barátok voltak. Magától értetik, hogy egy ilyen természetes népnél a testi ügyességben való gyakorlást sem hanyagolták el. A waldensek kitűnő vadászok, nyilazók s parittyázók valának. De a miben e nép mindenek fölött kitűnt, a mi a történelemben neki sajátságos nagy helyet biztosított, az általában az ő vallásos jelleme, Istenben való élete, amely ki van fejezve az δ egész fejlődésében, minden szenvedéseiben és küzdelmeiben. Ezt az életet minden täohen hű lelki pásztorok táplálták és ápolták. Ók voltak a családok bizalmasai, vitás ügyekben a birái s az erkölcsök őrei. A nép ezeket barboknak (Barbes, Barte) vagy bácsiknak nevezé, egy a völgyekben honos kifejezéssel, a mivel nagyrabecsülését és tiszteletét fejezi ki.

5) Ezek az emberek nem tudóskodtak. Igen egyszerű és korlátolt volt az ő oktatásuk.

6) Ha valamely ifjú magát a lelkészi pályára határozta el, akkor egy barbhoz fordult azzal a kéréssel, hogy őt arra képezze ki. Ez akkor meghagyta neki, hogy az ó- és újtestámentomnak egy részét könyv nélkül tanulja meg, ez utóbbiból főként Máté és János evangéliumait, úgyszintén az apostoli leveleket igyekezzék megismerni, és oktatást adott neki a szent szolgálat vezetésére. Ha a fiatal ember az oktatás ideje alatt nem tanúsított kellő képességet, ekkor a barb őt visszaküldte a szülőihez, hogy őt tisztességes iparossá nevelhessék. Ha megfelelt a várakozásnak, akkor egy szigorú, több völgyi lelkész által vezetett vizsgálathoz bocsátották; ha ezt becsülettel kiállotta, akkor a gyülekezet őt megválaszthatta ós a lelki főpásztor (Moderator) kézföltétellel az ő hivatalára fölszentelte. Ezek a régi barbok, a kiket csak szabad lelki vágy és hiterő vitt a hivatalukba, igen jámbor ós hű férfiak voltak ; hogy mindenük legyenek azoknak, a kik magukat bizalommal az ő lelki oltalmuk alá helyezték, ezt ők életük legfőbb és legszebb feladatának tekintették. Ők hitsorsosaik élére állottak, ha ellenségeik dühe azokat arra kónyszeríté, hogy kezükben fegyverrel védelmezzék meg kunyhóikat ós templomaikat; 4) La Disciplina, Legeméi I. köt. 198. lap. •) Glossa Pater noster, ugyanott I. köt. 47. lap. s) La Disciplina, ugyanott I. köt. 198. lap. 4) De la Tribulations, Legernél I. köt. 37. lap 5) Brez, Histoire des Vaudois. Paris 1796. I. köt. 608. lap. ·) De Ii Pastor, Perinnél 227. lap.