Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Könyvismertetés - Szlávik Mátyástól: Köhler W , Idee und Persönlichkeit in der Kirchengeschichte

149 Könyvismertetés. A harmadik kötete a „Paedogiai dolgozatokénak az egyetemi, főiskolai reformokkal foglalkozik. Ismertettük már Schneller professzor felfogását az egyetemekről, amelynek alapján éles határvonalat von az egyetem, meg a szakiskola közé. Előadja az egyetemi hallgatók jogait és kötelességeit, kifejti az egyetemi reformok lényegét, elmondja nézeteit az új egyetemek felállítására nézve. Schneller professzor csakis az állam kötelességévé teszi, hogy egyetemeket állítson fel. Tisztázza a doktoratus kérdését, amelyet ma már egész kenyérkereseti cikké tették (orvosok, ügyvédeknél.) Azt kívánja, hogy ezek az egyetemi fokok és címek eredeti jelentőségüket nyerjék vissza, ne minősítsenek semmiféle gyakorlati pályára, hanem csak az egyetemen elsajátított tudományos szellemi birtoknak elismerő jelvényei legyenek, az állam pedig egy kinevezett bizottság útján győződjék meg arról, hogy megfelel-e a jelölt ismerete annak a kitűzött foknak, amit az állam hivatalnokaitól, vezetőembereitől megkívánhat. Életrevaló eszméket hirdet úgy a tanárok nyugdíjazását, mint a szemináriumok kérdését illetőleg. Megfelelő szemináriumi munkásság nélkül alaposan tanítani és tanulni nem lehet. Itt érintkezik egymással tanár és tanítvány a legközvetlenebb módon. „A középiskolai reformról" című fejezetet középiskoláink tanárai alapos tanulmányozásra méltathatják, mivel nemcsak történetileg, az elméleti pedagógia követelményei szerint szól hozzá a kérdéshez, hanem gyakorlatilag is megvilágítja azt. Az elemi iskolai tanításból indul ki és felépíti tervezetét az egyetemig. Okfejtését neves pedagogusok ítéleteivel támogatja, akikhez csatlakozik nálunk báró Eötvös József. A „Függelékben" egy új világot ismerünk meg, a még nálunk rendszeresen ismeretlen diák-otthonok és diák-szövetkezetek tervezetét. Hogy ez mennyit lendítene széttagolt társadalmi életünkön, azt említeni sem kell. Talán a kolozsvári diák-otthon mintául szolgál majd a többieknek, amelyek lassan, de reméljük, mégis csak életre kelnek majd. Hisszük, hogy Schneller professzor eszméi nem hullanak terméketlen földre, tanítványai, hivei követik a tanító mestert, lelkes hivei lesznek az iskolában, az életben is és iparkodnak megvalósítani a személyiség pedagogikáját. Dr. Horváth Károly. Köhler W. Idee und Persönlichkeit in der Kirchengeschichte. Tübingen (Mohr) 1910. 130 lap. Ára nincs megjelölve. Ha a bölcselet világában az ma jelszó : vissza Kanthoz, úgy az egyháztörténetirás terén : vissza Hegelhez ! Hase mondja a maga klasszikus egyháztörténetében, hogy közel van az az idő, a midőn a magasabb műveltséghez sorozzák az egyháztörténeti ismeretet. Tényleg ma a magasabb műveltség alkotó része az egyháztörténet s a vallások története iránti érzék "ma fejlettebb, mint valaha úgy a kathedrákon mint az irodalomban. Ma nagyon