Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Könyvismertetés - Horváth Károly dr.-tól: Schneller István, Paedagogiai dolgozatok

148 Könyvismertetés. A következő fejezet az „University Extension" mozgalmát tárgyalja, amely 35 évvel ezelőtt indult meg és ma már Európa összes álmait meghódította. Megismerjük a mozgalom keletkezését, térfoglalását külföldön, majd nálunk, hisz Schneller professzor egyik zászlóvivője ennek a mozgalomnak, a kolozsvári egyetem részéről ő volt ennek a bizottságnak előadója. Az iskolából kilépett nagy tömegek szellemi ápolása az újabb kor vívmánya, mert belátták, hogy nem elég megtanítani az irás és olvasás elemeire az embereket, hanem arra is meg kell tanítani őket, hogy ezekkel az eszközökkel saját előnyükre, embertársaik hasznára mint éljenek. Nem az adott tudás mennyisége, de a tudással egyidejűleg gondolkozásunkba beleoltott szellem, az iskolázás bármely fokán történjék is az, adja meg azt az alapot, amelyre önművelődésünk, testi és lelki erőkifejtésünk összességét építhetjük. Ha pedig ez a szellem megvan, akkor képesítve vagyunk az életiskolát egészen végigjárni, vezessen az akár az egyszerű földműves negyedtelkére, akár a magas állások csarnokába. A szellemi színvonalnak széles körben való emelése ma már a világ összes államainak, társadalmainak törekvése. „Az egyénből jő munkást és a munkásból jobb embert teremteni," az elfogadott angol alapelv és munkás alatt értünk mindenkit, aki dolgozik, akár önmaga, akár mások számára, akár kézi, akár szellemi munkát végez. Képesíteni őt arra, hogy életpályáján a legmagasabb erőkifejtéssel a lehető legjobb eredményhez jusson, másfelől magánéletében fogékonnyá tenni olyan tiszta örömök behatásai iránt, melyek a nemesbedett lélek emelkedettebb élvezeteit hozzák meg számára, ez a cél. Az első kötet még „A magyar nemzeti egyetem keletkezéséről" és „Az egyetemi tanulmányozás tárgyi feltételeiről" című cikkeket foglalja magában. A második, legvaskosabb kötet, a gyakorlati tanárképzés ügyét öleli fel. Kifejti először a tanuló- és tanulmányút közt levő különbséget, azután a németországi gyakorlati lelkészképzés típusairól szól, a szakember teljes hozzáértésével. A kötet hátralevő része a gyakorlati tanárképzést ismerteti Ausztriában és Németországban. Ausztriában leírja a bécsi és prágai viszonyokat, Németországban pedig sorra kerülnek Leipzig, (dolgozó egyetem!), Jena, Halle, Berlin, Magdeburg, Göttingen, Marburg, Giessen, majnai Frankfurt, Würzburg, Heidelberg, Strassburg, Stuttgart, Tübingen, München. Mindenütt megismerjük az előadó professzorokat, azok rendszerét, tanítási elveit. Bő alkalom kínálkozik, hogy mindenütt megtegyük összehasonlításainkat a magyar viszonyokkal. Szó sincs róla, mindegyik fejezet megérdemli és megköveteli a beható tanulmányozást, de hogyha azt mi akarnánk itt elvégezni, ismertetésünk túlhaladná a kiszabott kereteket, a legüdvösebb ezért az, ha minden érdeklődő elolvassa ezeket a munkákat, kivált a tanférfiak, akiknek az amúgy is szegényes, t. i. termelésben szegényes, magyar irodalmat ismerni és pártfogolni kellene.