Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei
98 Dr. Germanus Gyula. magaslóbb versmotivuma. A túlvilági élet, a földi tettekért való felelősség ismeretlen a materialista beduin előtt. Az ő tere, az ő világa az élet, amely oly sok örömet nyújt és amitől majd el kell válnia. A halál sötét árnyként húzódik végig lelkületén és borongós hangulatokat kelt költeményeiben. Az erkölcsi életet, a túlvilági élet ideálját lelke nem ismeri. Mily csodálatosan sivár e pusztai költészet! Csupa földiessóg, amelyen az éginek halvány sugara sem tud átvillani! Mily bámulatos aztán, ha e sivár földiességben, e materialista irányban fel-felbukkannak a hit, a remény, az örök erkölcsi élet gyöngyei. A pogány költők legjelesebbjei nem zárkózhattak el a keresztyénség elől. A mohamedelőtti költeményekben sok vonatkozás keresztyén befolyásra vall. Az egyedül álló, elhagyott szerzetesről hallunk e költeményekben, kinek égő lámpája mutat utat elkésett utasoknak. Zuhairu 'bnu Abi Szulmánál a következő sorokra bukkanunk: El akarjátok titkolni az Úr előtt a vétket, melyet nem „ mertek bevallani ? Valóban bármit is akartok rejteni, Ő tudni fogja azt. Fel van az jegyezve, a nagy könyvben és őrizik azt jól Az itélet napjáig, váratlan büntetésig. Ε vonatkozásokon kivül a tanítás, az erkölcsfeletti meditálás, a halál gondolata, az egyén életének fontossága a család és törzs kötelékkel szemben, arra engedtet következtetni, hogy a puszta vándor lantosait is érintette a keresztyénség gondolata. Cheikho bejrúti jezsuita hat kötetes munkában adta ki a keresztyén arab költőket, kik Mohamed előtt éltek. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy e hat kötet tartalma mind keresztyénektől származik. A jezsuita túlbuzgalma néha a keresztyénségnek tulajdonit beduin vonásokat is ós ezért művét nem fogadhatjuk bizonyos kritika nőikül. Szándékom volt ama költők műveiből válogatni, kiknek keresztyén hitre való áttéréséről positiv adatunk van és magyar fordításban bemutatni, de versesforditás és pedig kiváló verses fordítás adhatná csak vissza az eredeti költemények gazdag nyelvezetét és színpompáját, mely prózában teljesen elvész. Arra kellett szorítkoznom, hogy néhány pogány mohamedelőtti költő műveiből kimutassam ama gondolatokat, melyek keresztény hatásról tesznek tanúságot. Kremer által megbírált Labid versgyűjteményében 1) a következő keresztyénvonatkozások találhatók. A hívőket megőrzi az istenfélelem, csak Isten az alapja mindennek. (10. 1. 5. v.) Istenhez kell visszatérnetek, mert ő nála van a dolgok kiindulása és hozzá van a visszatérés. (10. 1. 4. v.) *) Sitzungsberichte d. Wien. Akad. 1881.
