Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

276 VercsB Jenö. A cselekvés fejlődéséről az egymással kölcsönhatásban levő szerkezetek és működések fejlődéséből alkothatunk fogalmat. A cselekvést a tevékenységek összességétől a céltalan tevékenység kizárása, a tevékenység célszerűsége különbözteti meg. A cselekvés fejlődésében pedig, a legalsóbbrendű élő lényektől a legmagasabbrendűekig, a haladás abban áll, hogy a cselekvések gyakrabban és jobban alkalmazkodnak céljaikhoz. A cselekvéseknek céljaikhoz való jobb alkalmazása az életnek nemcsak meghosszabbítását, hanem tökéletesedését is előmozdítja. A cselekvés további fejlődése egyszersmind a tevékenységek összegének kiszélesedését, mert meghosszabbítását mozdítja elő. Az egyén fentartására és tökéletes életére szolgáló cselekvéseken kívül tekintetbe kell vennünk azokat a cselekvéseket s azoknak az alkalmazkodását, tehát fejlődését is, melyeknek végső célja a faj élete (their final purpose the life of the species).* A cselekvés legmagasabb fejlődését csak úgy érheti el, ha a cselekvésnek harmadik neme is kifejlődik. Ezt a harmadik cselekvési nemet a társas életet élő cselekvő egyéneknek azok a cselekvései alkotják, melyekkel egymást céljaik elérésében nemcsak hogy nem gátolják, sőt ténylegesen előmozdítják. Ezek segítségével még magasabb fejlettséget érhet el az egyének cselekvése s a közösség élete is. A fejlődés-föltevésből folynak ezek a következtetések. Emlékezzünk az élet meghatározására, mely az egész rendszernek s az erkölcstant megelőző részeknek is alapvető gondolatát képezi: „Az élet a különnemű, úgy egyidejű, mint egymásután való változások határozott kombinációja, külső együttlétezéseknek és egymásutániságoknak megfelelően." Vagy általánosabb formában: „Az élet a belső viszonyoknak a külső viszonyokhoz való folytonos alkalmazkodása." Az élet eme fogalmával teljes összhangban van a cselekvésnek s a cselekvés fejlődésének fennebbi meghatározása. S ez a fejlődő, illetőleg a legfejlettebb cselekvés képezi a fejlődéstani erkölcstan tárgyát. Ebbe tehát bele vannak foglalva nemcsak az erkölcstanokban általában tárgyalni szokott, szorosabb értelemben vett erkölcsi cselekvések, hanem a szokások és törvényszerű cselekvések is, melyeket az illem és a jog kódexei szoktak tárgyalni, sőt bizonyos mértékig az egész emberi élet s annak összes célszerű cselekvései, pro-ethikai tevékenységei a fejlődéstani erkölcstan tárgykörébe foglaltatnak bele. Az erkölcstan tárgykörének ez a nagymérvű kiszélesítése, majdnem egyetemessé tétele a Spencer erkölcstanának egyik jellemző vonása. b) As erkölcsi értékelés mértéke. A cselekedetek erkölcsi minőségét a fejlődés elve szerint határozza meg a „Jó és rossz cselekvés" c. fejezetben. A fejlett cselekvés jó, a fejletlen rossz. Vagy még pontosabban : a viszonylag legfejlettebb cselekvést * Principles of Ethics. I. 15. 1.; Collins: 622. 1.