Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 275 rázatait csak azokban az igazságokban találhatja, melyek az említett összes tudományokkal közösek. *) íme a fejlődéstani erkölcstan módszere, mely a természettan, élettan, lélektan é3 társadalomtan által megállapított igazságok alapján az egyetemes élet törvényeiből vezeti le az erkölcsi élet szükségszerű törvényeit. Es ez a fejlődés törvénye szerint történik, mert az erkölcsi jelenségeket a fejlődés jelenségei gyanánt tekinti (morál phenomena as phenomena of evolution.) 2) Ezek szerint Spencer erkölcstani módszere alakilag : deduktiv, tartalmilag: fejlődéstani. Tehát módszere fejlődéstani-deduktiv. Természetes, hogy a fejlődés-törvényt, illetőleg föltevést indukció útján nyerte előzőleg. A fejlődéstannak pedig középpontjában áll a természetes okozatiság egyetemes törvénye, melyet Spencer másfelől az erő megmaradásának törvényével egynek tekint. A módszer határozta meg, azaz szélesítette ki az erkölcstan tárgyát s ez határozza meg az erkölcstan elveit is. Vizsgáljuk mostan a fejlődéstani erkölcstannak ezzel a módszerrel nyert alapjait. 2. §. A fejlődéstani erkölcstan alapjai. Ebben a szakaszban a fejlődéselvfi erkölcstan tárgyáról, erkölcsi értékelési módjáról és a többi tudományokkal közös szempontjai által nyert eredményekről kell szólanunk. a) Az erkölcstan tárgya. Érről a kérdésről Spencer mindjárt a „Data of Ethics" két első szakaszában szól: „Conduct in General" (A cselekvés általában) és „The Evolution of Conduct" (A cselekvés fejlődése) címek alatt. Az erkölcstan tárgya az erkölcsi cselekvés. Hogy pedig az erkölcsi cselekvést megismerhessük, ismernünk kell először azt a nagyobb egészet, amelynek részét képezi, az emberi cselekvést általában. Az emberi cselekvés megismerése céljából pedig meg kell vizsgálnunk azt a nagyobb egészet, amelynek része az, az összes élő lények cselekvését, a cselekvést általában. A cselekvést pedig így határozhatjuk meg : a célokhoz alkalmazott tevékenységek (acts adjusted to ends), vagy a tevékenységeknek a célokhoz való alkalmazása (the adjustement of acts to ends), a szerint, amint a cselekedetek összefüggő egészét, vagy az egyes cselekedetet magában vesszük tekintetbe. 3) A mai cselekvésnek a megismerése meg ismét megköveteli annak a cselekvésnek az ismeretét, mely az élet minden nemét jelenlegi magaslatára emelte. A jelenlegi cselekvést a múltbeli cselekvés ismerete alapján érthetjük meg. Azaz a cselekvés fejlődését kell tanulmányoznunk. 1) l'rinciples of Ethics. I. 22a. §. 61—63. 1.; Collins : 627. 1. 2) Principles of Ethics. I. 23. §.' 63. 1. 3) Principles of Ethics. I. 5. 1.
