Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Pröhle Károly: Eisler, Wörterbuch der philosophischen Begriffe

238 Könyvismertetés. mussal, a protestantismus az eretnekséggel azonos. Még legügyesebb és legönálóbb az emberről, a vallásról és morálról, s a mű végén a lelkiismeretről szóló rész. De azért halovány sejtelme sincsen a keresztyén ember nyugodt lelkiismeretéről, amelyet ρ ο. Luthardt oly meggyőzően fejteget a maga ethikájában. Szörnyen mesterkélt a katholikus morál elleni ellenvetésekről szóló rész. Bajos is védeni a szerzetességet és annak a tisztaságát a keresztyén család tisztaságával szemben. S aztán a katholikus egyház világ- és kulturaellenességét bajos eltagadni. Az itt észlelhető dilemmákat klerikális álláspontról át lehet ugrani. De nem lehet eloszlatni. A szerzetesi s a világi morál dualismusa itt kétségtelen és áthidalhatatlan. S aztán a pápaságról és annak infallibilis főnökségéről szóló részletek a traditiót kivéve minden alapot nélkülöznek. Ezen a ponton soha sem értjük meg egymást. Itt Hase és Tschackert polemikájával a smalkaldi cikkek hangján kell a római egyházzal beszélnünk. Hiányos vallás- és mivelődéstörténeti érzékről tesz bizonyságot, ha a szerző zárószavában a polytheismus szégyenéről, a buddhismus semmiségéről, a zsidóság elvakultságáról, a mohamedánismus hamisságáról és soknejűségéről, s a ker. világnézet egyetlen valódi katholikus jellegéről beszél. „Csak egy ker. világnézet van — úgymond — a szónak legteljesebb értelmében és az a katholikus". S aztán ugyancsak szidja a hedonistát, a kulturális haladás, s a fejlődési elmélet ethikáját, amellyel szemben azt vallja, hogy „a dogmából meríti a ker. ethika csudálatos, legyőzhetetlen erejét.'

1 Apologetikai vezérfonala minden izében klerikális és reakciós, amelyen még gyönyörű német nyelvezete sem tud enyhíteni. Protestáns írókat ritkán idéz és akkor is a legszélsőbb rationálistákat. Az ismert klerikális írók művei és organumai az ő forrásai, így hát művének elolvasását csak annak ajánlhatjuk, aki a keresztyénség klerikális jezsuita torzképét akarja valójában megismerni. Se. M. Dr. Rudolf Eisler, Wörterbuch der Philosophischen Begriffe. 3. teljesen újra kidolgozott kiadás. Mittler und Sohn Berlin. 1910. 3 kötet. Összesen 2076 oldal. Ára félvászonkötésben 40 márka. Eisler Rudolf dr., a bécsi egyetem ismert nevű philosophusa, harmadik, gyökeresen átdolgozott és bővített kiadásban (a 2. kiadás 1904-ben jelent meg 2 kötetben) bocsátja közre 3 kötetes philosophiai szótárát, mely gazdagság, alaposság és tudományos célokra való használhatóság tekintetében messze felülmúlja Kirchner R. E. hasonló irányú, a lipcsei Dürr cégnél „Wörterbuch der philosophischen Grundbegriffe" cím alatt megjelent művét (5. kiadás 1907. i^ra 9.50 márka). Ez a mű a gyűjtögető hangyaszorgalomnak igazi monumentuma. Betűsoros rendben magában foglalja az összes