Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Pröhle Károly: Eisler, Wörterbuch der philosophischen Begriffe

Könyvismertetés. 239 philosophiai és a philosophiával vonatkozásban álló fogalmaknak, kifejezéseknek történetét maguknak a philosophiai szerzőknek művei alapján, lehetőleg eredeti idézetek alakjában, a feltalálás helyének pontos megjelölésével. A kisebb jelentőségű, vagyis a történetben különös szerepet nem játszó fogalmaknál természetesen elég volt az egyszerű körülírás vagy az idegen szavak németre fordítása. A tárgyalás fősúlya magától értetődőleg a tulajdonképeni philosophiai fogalmakra esik s a szótár gazdagsága e tekintetben bámulatos, minek illustrálására szolgáljon az, hogy pl. a következő műszavak: „apriori" 11, „Aesthetik" 15, „Erkenntnis" és „Erkenntnistheorie" 20, „Gott" 14, „Idee", „Kategorien", „Kausalität" 16—16. „Objekt", „Objektiv" összesen 53, „Raum

1 29, „Seele" 20, „Sociologie" 37, „Willensfreiheit" 28 oldalt foglalnak el. Az egyes cikkek keretén belül az anyag elrendezésében a szerző rendesen azt az eljárást követi, hogy először lehetőleg röviden az illető kifejezésnek azt a végső értelmét írja körül, melyre a szerző beható történeti és rendszeres logikai ill. dialektikai vizsgálódás alapján jutott; azután pedig a bölcselet történetében jelentőségre jutott sajátlagos meghatározásokat közli annak a fejlődésnek a feltüntetésére, amelyen az illő szónak ill. kifejezésnek jelentése az idők folyamán keresztülment. Az előbbinek, t. i. a philosophiai fogalmak rendszeres meghatározásának jelentősége nemcsupán abban áll, hogy ezen meghatározásokból a szerzőnek szinte az összes philosophiai kérdésekre vonatkozó felfogását megismerhetjük, ·— amely célra egyébként a szerzőnek egy külön műve is rendelkezésünkre áll „Kritische Einführung in die Philosophie" címen (1905) — hanem abban is, hogy ezen meghatározások által a szerző hathatósan egyengeti útját az egységes philosophiai terminológiának, melynek hiánya a philosophia terén nem kevésbbé érezhető, mint az egységes theologiai terminológia hiánya a theologia terén (1. Th. Sz. VIII. évf. 6. 1.); igaz, hogy mindig akadnak kiváló gondolkodók, rendszeralkotók, akik a terminológia iskolás szabályain szuverén módon túlteszik magukat és a saját képüket viselő új veretű terminológiai ércpénzt hoznak forgalomba, — de legyen ez csak a valóban kiváló szellemek kiváltsága s a kisebbek ne akarják hiányos eredetiségüket azzal dokumentálni, hogy a terminológia terén zavart csinálnak. Hogy a fogalomváltozások történeti tárgyalásának milyen nagy jelentősége van, eléggé kitűnik, ha meggondoljuk, hogy a philosophiai gondolkodásnak előrehaladása a philosophiai problémák új meg új formulázása mellett főkép azokban a meghatározásokban nyilatkozik meg, amelyeket a különböző rendszerekben az alapvető fogalmak nyernek, úgy hogy ezen alapvető fogalmi meghatározások történetéből magának a philosophiai gondolkodásnak történetét ismerhetjük meg bizonyos szempontokból tekintve. Eisler szótárában akárhány olyan cikk van, amely így egész kis bölcselettörténeti