Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 205 hozzászokott. Tizenhét éves korában készen volt a tulaj donképeni iskolai műveltségszerzéssel. A következő üt évben részint mint mérnük, részint az állásnélküliség időközeiben műszaki, bölcsészeti és tudományos ünképzéssel foglalkozott, találmányokkal kísérletezett és egypár műszaki cikket irt. 1839-ben Lyell földtani művének olvasása által híve lett Lamarck transformizmusának — épen Lyell cáfolata folytán. 1842-ben, huszonkét éves korában jelenik meg első, irodalmi tekintetben s még inkább erkölcstani szempontból számbaveendő tanulmánya, a ,.Nonconformist 4 nevű hírlapban az államhatalom hatásköréről szóló levelek, melyek a következő évben röpirat alakjában is megjelentek „The Proper Sphere of Government" (A kormányzás tulajdonképeni hatásköre) cím alatt. Az ifjúság bátorságával védelmezi ebben az egyén jogait a mindent elnyelő államhatalommal szemben. Az u. n. Spencer-féle individuálizmus már itt jelentkezik. De a Paley-féle theologia és erkölcstan képezi az értekezés alapját, amely nem volt egyéb, mint „elvékonyított keresztyén utilitárizmus."') A küvetkező években közben mérnöküsküdik, küzben állás nélkül szüleinél szabad tanulmányoknak él. 1848—1853-ig az „Economist" nevű hírlap segédszerkesztője. Ez alatt az idő alatt az irodalmi és tudományos élet kiválóságaival küt ismeretséget és barátságot, élénk szellemi életet él és sokoldalú, bő ismereteket szerez. Ebben az időben, 1850-ben jelenik meg első nagyobb munkája, a „Social Statics" (Társadalmi sztatika vagy egyensúlytan). Már fentebbi értekezésével való elégedetlensége keltette benne a vágyat 1846-ban az értekezés erkölcstani oldalának külön való kidolgozására. Azonkívül személyes becsvágy is ösztünüzte arra. Nevezetesen egy alkalommal atyjával egy az által nagyrabecsült erkülcstani műről beszélgetett s azt a kijelentést tette, hogy ő jobbat tudna írni. Atyja erre gúnyosan azt felelte, hogy azt be is kellene bizonyítani. 2) Ennek a bebizonyítására törekedett a küvetkező években. 1848 tavaszán fogott hozzá és két év múlva készült el művével. Küzben azonban igen fontos befolyást gyakorolt Spencerre, nem Comte, mint a munka címéből sokan tévesen következtetik, hanem amint az újabb kutatás kiderítette, — Schelling. Nem közvetlenül, mert Spencer tudvalevőleg sem német, sem francia nyelvű műveket nem tudott olvasni; hanem közvetve, Coleridge közvetítésével. Coleridge· nek reá gyakorolt hatását már előbb ismerte az angol szakirodalom. A német bölcsészeti irodalomban először az Angliában élő Gaupp Ottó mutatta ki a Coleridge-zsel s az általa közvetített Schellinggel való szellemi 1) Gaupp, Otto: Herbert Spencer. 1897. 1 46. 1. 2) Schwarze, Karl: Herbert Spencer (Aus Natur und Geisteswelt. 245.) 1909. 7. 1.
