Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

194: Veress Jenő. Pál, Truston I. R.. Bixby J. Th. és mások foglalkoztak Speiicer erkölcstanával. A franciák és francia svájciak közül Janet Pál, Guyau János, Fouillée Alfréd, Dubois Gyula, Halleux János, Roberty Emil, Bourdeau János és mások tárgyalták. A németek és német anyanyelvűek között Wundt Vilmos, Paulsen Frigyes, Pünjer Bernát, Gizycki György, Carneri Bertalan, Cathrein Viktor, Gaupp Ottó, Kirn Ottó és Schwarze Károly foglalkoztak közelebbről és részletesebben Spencer erkölcstanával. Az olaszok közül Ardigo Róbert, Vidari János, (Giovanni V.) és Zuccante János írtak részletesebben róla. A skandinávok közül sokszorosan foglalkozott Spencerrel és erkölcstanával a dán Höft'ding Harald. Hazánkban a rövid történelmi és általános ismertetéseken kívül csupán egyetlen folyóirati értekezés és egy rövidített kivonat tárgyalja Spencer erkölcstanát: Lechner László „Spencer Herbert ethikája" című tanulmánya (Athenaeum. 1895. I. II.) és Somló Bódog „Ethiká

u-ja (Tudományos Zsebkönyvtár 59. füzet. 1900. 61 1.). Különben ez érthető is nálunk. Hiszen Spencer nagy tíz kötetes szinthetikus bölcsészeti rendszere nyelvünkre nincs lefordítva s még nyereségnek tarthatjuk azt is, hogy Collíns világhírű, kitűnő kivonatát magyarul olvashatjuk. Spencernek halála után megjelent két kötetes önéletrajzát (1904.) is csak az eredetiben vagy német fordításban (1905.) olvashatjuk. Részletes magyar életrajzával nem rendelkezünk. Spencer magyar követői pedig rendszerének más részeivel sokkal többet foglalkoznak, mint erkölcstanával. Egy mentségünk van: a mások hibája. A „gondolkodók nemzeté"-nek, a németeknek az a mulasztása, amelyet Stein Lajos így fejezett ki: „. . . .de egy könyv, a könyv Spencerről hiányzik abban az országban, mely joggal dicsekedhetik azzal, hogy a modern bölcsészet-történetírás klasszikus földje".*) Ilyen körülmények között nem látszik fölöslegesnek Spencer erkölcstanának részletesebb tárgyalása. Csak sajnáljuk a magunk részéről, hogy belső és külső okok miatt mi is csak kisebb terjedelmű műben tárgyalhatjuk az evolucionizmus vezérének erkölcstanát. Azonban ebben a szűkebb keretben is igyekezünk a világirodalom idevágó legértékesebb műveinek figyelembevételével az egész erkölcstani rendszert s az azzal összefüggésben levő legfontosabb kérdéseket legalább lényegükben tárgyalni. Egyszersmind szeretnők Spencer erkölcstanát tárgyaló tanulmányunkat az evolucionisztikus bölcsészeti rendszerek erkölcstanáról írandó nagyobb mű kezdetének tekinteni. Tárgyalásunk megkezdése előtt csak annak a jelzésére szorítkozunk. hogy magának az erkölcstani rendszernek a tárgyalásánál első sorban magára az eredeti műre és értekezésekre *) Stein, Ludwig: Philosophische Strömungen der Gegenwart. 1908. 213. 1.