Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 193 (First Principles) után, a szervetlen világ fejlődéstanának kihagyásával, a sokkal fontosabb szerves világbeli fejlődés tárgyalására megy át; vagy midőn a szociologia s egyszersmind az egész rendszer utolsónak megjelent kötetét a nyelvészeti, értelmi, erkölcsi és eszthetikai haladásról szóló rész végleges elhagyásával fejezte be és jelentette meg a „hetvenhatéves, erejehagyott iró".') Nagyon jellemző, hogy Spencer bölcsészeti rendszerének csúcspontját és koronáját képező erkölcstanával jóval kevesebbet foglalkozott a bölcsészeti és theologiai világirodalom, mint vallásbölcseletével, agnoszticizmusával, általános fejlődéstanával és társadalombölcseletével. Pedig Spencer nem a „Megismerhetetlen", hanem a „Megismerhető" „Fejlődésiének a bölcselője s a fejlődés legmagasabb foka szerinte az erkölcsi fejlődés. Mindazáltal különösen az újabb időben többet foglalkozik a külföldi szakirodalom Spencer erkölcstanával. A theologiai erkölcstan történetírói közül Gass Vilmos 2) és Lutliardt Ernő, 3) ha röviden is, de tárgyalják Spencer erkölcstanát. A bölcsészeti erkölcstan-történetírók közül Ziegler Theobald nem foglalkozik Spencer erkölcstanával, mert ő a jezsuita és pietista erkölcstannal lezártnak tartja a műve második kötetét képező keresztyén erkölcstan-történetet. Azontúl a modern erkölcstan kezdődik, amellyel egy későbbi, harmadik kötetben akart foglalkozni. 4) Tudomásunk szerint eddig nem jelent meg ez a kötet. Jodl Frigyes műve 5) első kiadásában csak Mill János Stuartig és a korabeli brit egyházi s theologiai erkölcsi és erkölcstani törekvésekig halad. A mű második kiadásából pedig eddig csak az első kötet jelent meg. 6) Schmidt Leopold és Köstlin Károly csak az ókori erkölcstan-történetet irták meg. Sidgwick Henrik erkölcstan-története 7) röviden bár, de tárgyalja Spencert. Nagybritánniában Sidgwick, Martineau Jakab, Mackintosh Róbert, Stephen Leslie, Kidd Benjamin, Alexander Sámuel, Green Tamás és mások, Amerikában Youmans Livingston Edvárd, Fiske János, Williams C. M., Watson János, Hudson W. H., Carus !) Collin.i H. F.: „Spencer Herbert Synthetikus Filozófiájának Kivonata". Ford. Jászi Oszkár, Pékár Károly, Somló Bódog és Vámbéry Rusztem. 1903. 619. 1. 2) Gass W.: Geschichte der christlichen Ethik. I. 1881.; II·! 1886; II., 1887. 3) Luthardt E. Chr.: Geschichte der christlichen Ethik. I. 1888.; IL 1893. 4) Ziegler Th.: Geschichte der Ethik: II. Abt.: Gesch. der christlichen Ethik. 1886. 586—593. 1. 5) Jodl F.: Geschichte der Ethik in der neueren Philosophie. I. 1882.; II. 1889. 6) Jodl F.: Geschichte der Ethik als philosophischer Wissenschaft. I. 1906. 7) Sidgwick, Henry: Outlines of the History of Ethics, for english readers. 1886. 1 1902. 5 Az utóbbi kiadás új lenyomata 1906. Mi ezt használjuk. 3
