Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
192: Veress Jenő. Magyarországban nincs hijjával Spencer a bámulóknak és tanítványoknak. Pékár Károly „korunk legnagyobb gondolkozójá" nak nevezi. 1) Krausz Jakab pedig nemcsak „az élet nagy philosophusa" néven említi, hanem azt is mondja róla: „Herbert Spencer a legnagyobb philosophus, akit Anglia a múlt században szült." 2) Az ekképen méltányolt, követett és magasztalt gondolkodó rendszere koronájának erkölcstanát tartja. Műve ötödik zárórészének szánta a „Principles of Morality u-t. A szinthetikus filozofia rendszerének 1860-ban közzétett „Prospectus"-ában olyan fontosnak tartotta azt, liogy megírása céljából a kitűzött programmtól is eltért s a szociológia két utolsó kötetének átugrásával megírta s 1879-ben közrebocsátotta erkölcstana első részét „Data of Ethics" címen. Ε mű előszavában következőleg indokolja az eredeti tervtől való eltérését: „Erre az eredeti sorrendtől való eltérésre az az aggodalom ösztönzött, hogy annak megtartása végül is azt eredményezné, hogy a sorozatot befejező mű megíratlanul maradna. Az utóbbi években mind gyakrabban és mind határozottabban ismétlődött jelek tudtomra adták, hogy egészségem véglegesen megromolhatnék és életem véget érne, még mielőtt megvalósíthatnám a magam elé tűzött feladat utolsó részét. Pedig munkám emez utolsó részének alapjául tekintem az összes előbbi részeket. Már 1842-ben írott első értekezésemben „A kormányzás tulaj donképeni hatásköréiről (The Proper Sphere of G-overnment) szóló levelekben rámutattam határozatlan formában, hogy mit tartok a jogos és jogtalan általános alapelveinek a politikai cselekvésben. Es ettől az időtől kezdve minden közelebbi célomnak alapját képező végső célom az volt, hogy a jó és rossz alapelvei számára a cselekvésre vonatkozólag általában, tudományos alapot találjak. Ezt a tervet megvalósítatlanul hagyni, miután megvalósítására oly nagymérvű előkészületeket tettem, olyan kudarc lenne, amelynek lehetőségére nem szívesen gondolok. Azért igyekeztem annak, ha nem is egészen, de legalább részben való elhárítására. Ezért teszem ezt a lépést itt. Ámbár a Szinthetikus Filozofiát befejező műnek ez az első része, természetesen, nem foglalhatja magában az egész műben kifejtendő részletes következtetéseket; de mégis olyan módon vannak azok tárgyalva, hogy pontos fogalmazásukhoz csupán logikai dedukció szükséges". 3) Spencernek az eredeti tervtől való ez az eltérése határozottan nagyobb fontosságú, mint az, midőn a „Végső alapelvek" 1) Pékár Károly: A filozófia története. 1902. 263. 1. és Collins H. F. „Spencer Herbert Synthetikus Filozófiájának kivonata" fordítása (1903.) elé írt életrajzi bevezetése. „Spencer Herbert' XXIV. 1. 2) Krausz Jakab: „Bevezetés a philosophiába." 1. rész. 1907. 134. 1. 3) Spencer Η.: „The Principles of Ethics" 1892. I.: VII—VIII. 1.
