Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 191 közt ő az egyetlen, ki philosopliiai rendszert alkotott." 1) Darwin (1809—82.) 1870 március 15-én Lancaster Ray oxfordi tanárhoz intézett levelében azt mondja Spencerről: „Azt hiszem, hogy ezután úgy kell tekinteni őt, mint Angliának most élő legnagyobb bölcselőjét s talán mint a régebbiek közül bármelyikkel egyenlő rangút." 2) Darwin egyik kiváló tanítványa, Huxley Tamás (1825—95.), kitől az „agnoszticizmus" elnevezés is ered, igy nyilatkozott: „A fejlődés elméletének egyetlen, tökéletes, módszeres összefoglalása, amit ismerek, Spencer Herbert bölcsészeti rendszerében található; abban a műben, amit szorgalmasan kellene tanulmányozni mindenkinek, aki a tudományos mozgalom célzataival meg akar ismerkedni." 3) Azóta befejeződött az egész nagy bölcseleti rendszer a „Principles of Morality" utolsó részének 1893 tavaszán s a „Principles of Sociology" III. kötetének 1896 őszén való megjelenésével. Nemcsak, hanem maga a nagy eredményű hosszú élet (1820—1903.) is bevégződött. Spencer rendszere megtalálta megfelelő méltánjrolását nemcsak Amerikában és Ázsiában, Indiában és Japánban, hanem Európában is. ü,s pedig Nagybritánnián kiviil nemcsak Francia- és Olaszországban, Skandináviában és Oroszországban, Ausztriában és Magyarországon, hanem Németországban is. Még a jelenkori német idealizmus és kriticizmus is kezdi méltányolni a sokáig számba sem vett brit gondolkozót. Eucken Rudolf ugyan még nem szól róla „Die Lebensanschauungen der grossen Denker" cimű nagybecsű művének nemcsak az első (1890.), hanem a negyedik (1902.) kiadásában sem, holott a fejlődéstani világnézetről „Die moderne Entwicklungslehre" cim alatt röviden (494 — 498.1.) megemlékezik. De Windelband Vilmos, míg a teljes és az újkori bölcsészettörténetében eddig Spencert mellőzte, a „Kultur der Gegenwart' 1 cimű nagy gyűjteménybe írt rövid újkori bölcselettörténeti áttekintésében, 4) röviden bár. de kényszerült megemlékezni róla. Falckenberg Rikhárd meg jóval arányosabb helyet juttatott Spencer számára újkori bölcsészettörténetének legújabb kiadásában. 5) Überweg- Heinze nagy bülcsészettörténete meg éppen arányosan tárgyalja. Lewes György Henrik „A philosophia története. III." (1878.) 601—602. 1. 2) The Life and Letters of Charles Darwin, including the autobiographical chapter. Edited by bis son Francis Darwin 1887. II. 301. 1. s) Höffding Harald „Einleitung in die englische Philosophie unserer Zeit" (dánból ford. Kurella H._) 1889. 153. I. és Ribot Theodore „La Psychologie anglaie contemporaine." 1891.2 163—164. 1. 4) Die Kultur der Gegenwart: Allgemeine Geschichte der Philosophie (I. Theil Ε. V. Abt.): Windelband Wilhelm. Die neuere Philosophie. 526-528. 1. δ) Falckenberg R.: Geschichte der neueren Philosophie. 1908. 11 521-529. I.