Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herberí erkölcstana. Bevezetés. Spencer ifjúsága és férfikora eleje (1837—1850.) az állas és életpálya keresésével telt el. Az életfeladat keresésének és a megtalált életfeladat megvalósításának elsó' időszakában (1850—1870.) a nagy terv anyagi nehézségeivel s a megértés és méltányolás hiányával kellett küzködnie. Laugel Ágost a ,

Revue des Deux Mondes' 1864 február 15. számában még ezzel a kétes értékű dicsérettel szólt róla: „Inkább a szegénységnek s — amit még nehezebb hordozni —- a névtelenségnek szentelte magát." De már a következő évben azt írja róla Mill János Stuart (f 1806—73.) az angol tapasztalati bölcselet nagymestere: „Spencer ama kevés ember közül való, akik alapos és egyetemes tudásuknál és rendszeres összefoglaló erejüknél fogva Comte-tal egyenlő rangúak és egyenlő tiszteletreméltók." ') Pedig ez nagy jelentőségű nyilatkozat nála, mert empirista álláspontjából kifolyólag nagyon tartózkodó magatartást tanúsított az empirizmust méltó bírálatban részesítő Spencerrel szemben. Lewes György Henrik (1817—78.), az első pozitivista bölcsészettörténet írója, műve első (1845 —1846.) és második (1857.) kiadásában még nem szól róla; de harmadik kiadásában (1867.) már ezt a kijelentést teszi: „Kérdéses, vájjon volt-e országunkban kiválóbb tehetségű gondolkozó?" 2) Pedig akkor a szinthetikus bölcsészet rendszerének még csak két első része jelent meg. A művek a negyedik (1871.) kiadás után készült magyar fordítása (1876—78.) csaknem abban a formában így szól: „Kérdéses, jelent-e már meg Angolországban nagyobb tehetségű elmélkedő nálánál. Mily hely illeti meg őt a történetben, azt csak a jövő fogja eldönteni. Most még sokkal közelebb áll hozzánk, semhogy helyesen méltányolhatnék; azon felül e célra rendszerét egészen kellene ismernünk .." „Az angol elmélkedők !) Mill John Stuart: Auguste Comte and Positivism. Reprinted from the ,Westminster Review'. 1865. 41. 1. 2) Lewes George Ilenry: „The History of Philosophy — from Thales to Comte. 1867. 3. — II. 653. 1.