Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

A keresztyénség vallástörténeti helyzete. Manapság a theologiai vitatkozások előterében kétségtelenül az a probléma áll, mely elé a vallástörténeti kutatások állították a keresztyénséget. A keresztyénség izolálásáról oly értelemben, hogy minden többi vallást egyszerűen babonának, tévedésnek minősítsünk, többé szó sem lehet. A kérdéseknek egész sora vár tisztázásra, hogy így rendeztessék a keresztyénség és többi val­lások közti viszony s én épen az idevonatkozó kísérletekkel kívánok foglalkozni. Tehát nem vallástörténeti osztályozást akarok adni, hanem főleg a keresztyénség fog foglalkoztatni, más, történe­tileg megismert vallásokhoz való viszonyában. Régebben ilyen alakjában a problémát nem ismerték. A philosophia valami csodálatos következetességgel negligálta a vallások történeti alakjait, a görög philosophiától elkezdve, Kantig az a törekvés vezetett, hogy a vallást lényege, értéke és valósága szerint a gondolkozás útján állapítsák meg. Mikor Kant a vallást a theoretikus ismeretek közül kizárta, annak mintegy történeti jelenségeire utalta a kutatókat. Herder és Lessing voltak annak az újabb történetbölcseleti felfogásnak első alapvetői, mely nem tesz különbséget profán és nem profán között, hanem a bibliát is történetileg akarja meg­érteni, úgy tekinti azt, mint nevelőeszközt az Örökkévalónak kezé­ben. Krisztust történeti jelentőség illeti meg, aki által hirdetett nagy igazságok hatás nélkül nem maradtak volna irásbafoglalás nélkül sem. Az ezen a nyomon támadt irodalmi munkálkodás aztán a keresztyénséget eredetének és létrejövetelének kérdései­vel együtt az exakt történelmi vizsgálódások körébe vonta be. Ámde ezáltal egyszersmind megfosztották supranaturális jelle­gétől, a kijelentést az emberi észben keresték s a keresztyénség­nek, mint történeti jelenségnek, vagy phiinomenonnak csak relativ jelentőséget tulajdonítottak. Abszolút, felül nem múlható voltáról szó sem lehetett. Schelling és Hegel spekulációja próbált segíteni a dolgon. Az emberiség egész történetét egy nagy egésznek fogták fel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom