Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
14 Dr. Lencz Géza. mely az anyag és szellem folytonos kiengesztelődése útján az emberben öntudatra jutott örökkévaló szellemnek fokozatos fejlődését mutatja, úgy, hogy a valóság minden ponton csak az általános észt, vagy eszmét mutatja a fejlődés bizonyos stádiumában, legfejlettebben természetesen az emberi szellemben. A vallás is az emberi ész egyik alkotó része. Ennek megfelelőleg a vallástörténeti fejlődés is egységet alkot, s egymással minden pontja kausalis és teleologikus vonatkozásban áll, a végcél pedig a vallásos eszmének realizálódása, mely a keresztyénségben, mint a legtökéletesebb vallásban történik meg. Krisztusban az isteni ész testesül meg, a fejlődés az isteni és emberi eggyélevésében végpontjára jut. Egy század szellemi munkája igyekezett ezeket az eszméket a keresztyénség számára értékesíteni. A legkülönbözőbb szempontokból vitték belé az evolutio eszméjét a vallások történetébe orthodox és liberális táborból egyaránt. A hegeli idealizmusnak manapság két fő irányzata van, egyik az optimistikus, Biedermann és Pfleiderer, másik a pessimistikus, Hartmann és Drews munkáiban képviselve. Ez utóbbi irányzat adott okot némelyeknek az 1880-as években, Buddha tanainak népszerűsítésére. 1) Mai korunk a fejlődés gondolatának önmagában helyes volta mellett is átlátta a rendszer túlzásait. Hiszen valóságos erőszaktétel a valódi történeten, abba így a szellemnek egységes fejlődését belemagyarázni. Önkényes kombinácziók azok, melyek az egyes valláscsoportok között lépcsőfokot (fetisismus, Polytheismus, monotlieismus) állapítanak mee. Történelmileg legalább abszolúte nem mutatható fel kor, amikor az emberiség vallása a monotheismust nélkülözte volna: az ős babyloni vallás papjai, Baentsch újabb kutatásai 2) alapján, épugy ismerték az egy Istent, mint a mai Afrika néger törzsei között ismeretes neve 3) s viszont a legmagasabb istenfogalom mellett is ott vannak a babonás, sőt polytheistikus elemek. Jól distingválni kell tehát: nem mutatható ki történelmi fejlődés útján, bogy az emberiség vallása totemismus, animismus, fetisismus stb. lépcsőfokain fejlődött volna fel a monotheismusig, hanem az alsóbb fokok, u. n. népvallások ismérveit mindenütt a magasabb fokú vallások mellett találjuk. Ugyanezt kell mondanunk a természeti, erkölcsi és váltságvallásokra való felosztásról. Ez a különbségtétel sem a fejlődés menetét mutatja, hiszen mindenik vallásban ott szerepelnek a természeti és erkölcsi érdekek, sőt az erkölcsi érdekek erősebb hangsúlyoY. ö. Eró'ss L. Buddhista katekhismus bev. 2) Altorientalisclier und israelitischer Monotheismus. 3) Chantepie de la Saussaye : Lehrbuch der lieligionsgeschiehte Il-te Autí. I., 26. Wurm Handbuch der Keligionsgeschichte Il-te Aufl. 1908. 37 kvk.
