Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Schneller István dr.: Abaelardus Péter

Abaelardus Péter. 105 minél erősebbek vagyunk az érvek igazsága által." Krisztust, a szentháromságnak fid Istenét „λογος''-nak, Istenbölcsességnek nevezzük. Krisztusnak ezért is — úgy látszik — leginkább van köze ahhoz a tudományhoz, amely nevével kapcsolatos (Logika); valamint ugyanis Krisztus után neveztetünk ypta-ciavoi-oknak, úgy a logikát — amint azt látom — különösen a λογος után nevezzük el. (Migne 178,333. Hausr. 197. 1.) A logikának ezértis Abaelardus világmegváltó jelentőséget tulajdonít. A logika útján találjuk meg a λoγoςban kijelentett igazság és a mi gondolkozásunk közt létező harmóniát. (11. 1.) Ε kettő közti kiegyenlítés művészetét — a dialektikát ezért nevezte Augustinus a tudományok tudományának. A keresztény vallás tehát épp úgy az Isten eredeti, az ember eszében érvényesülő kijelentésre vonatkozó tana, valamint Krisztusnak sajátos lénye (igazság) és neve (λογος) alapján a legbensőbb kapcsolatba jut az észszerűvel, a rationalismussal. Az észben jelenti ki Isten önmagát s Krisztus nem egy új, hanem egy teljesebb kijelentésnek elve. A keresztény vallásnak ezt az észtermészetét Abaelardus szerint különösen a mai korban kell hangsúlyozni. A csudaszerűre, a csudákra hivatkoznak ellenségei, nevezetesen a Clairvauxi Bernhardt cisterciták és általában a szerzetesi mystika. Az ember önálló gondolkozásában látják, mint a dölyfös viselkedésében az alapbűnt; ellenben a tekintély alá való rendelésben, az alázatosságban az alaperényt. Krisztus megdicsőülése rabszolgai halálában, a kereszthalálban szemlélhető. — Nem az ész természet érvényesülése és ez érvényesülésben, e küzdelemben való edzés, a lelki és testi egészségnek és táplálásnak főeszköze, hanem ellenkezőleg csak a befogadás, az odaadó hittel való befogadása az isteni kegyelmi eszközöknek, a sacramentomnak, az eucharistiának c*udaszerű hatása: ez okozza lelki és testi egészségünket. Krisztus Ο Ο könnyei mossák tisztára az egyház testét; az ő testének és vérének az élvezése a mi életünk igaz tápláléka, egészségünk eszközlője. Csudaszerű, mysticus minden! Maga Clairvauxi Bernhard csudák végzése útján kívánt hatni. — Abaelardus ezzel a csudaszerű, mystikus és érzelgős kereszténységgel szemben állítja, hogy a csudák kora mai nap lejárt ; nincs más meggyőző eszközünk, mint a logikai bizonyítás. (Hausr. 50. 1.) A logika, az ész erejében, autonómiájában bízik meg feltétlenül Abaelardus. Ez észtermészetben való teljes megbízás az az erő, amellyel a szentírást, a traditio tanait megvizsgálja, megítéli, s mellyel különösen a „Sic és non"-ban felszabadul a tekintély járma alól. — Valamint nincs tekintély, amelvet nem vetne alá az ész kutató, analysaló élének : úgy nincs érdek, amely őt e törekvésétől visszatartaná. Az igazságnak, az igazság bevallásának ő fanatikusa, martyrja. Beda iratait tanulmányozva Set. Denis