Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Schneller István dr.: Abaelardus Péter
104 Dr. Schneller István. észszerűséget kívánja Abaelard mindenbe belevinni, s ezzel kívánja egyházát szolgálni. (Hausrath 196/7.) Szolgálhatja is ezzel egyházát; mivel I. arról van meggyőződve, hogy a megértés, a tudás magában véve jó. „Még a rosszra vonatkozó tudás is jó, mivel éppen az igaz ember nem lehet el enélkül. Hogy az igaz ugyanis megóvhassa magát a rossztól, kell, hogy azt előbb megismerje, enélkül azt el nem kerülhetné. Bűnt elkövetni rossz, de a bűnt ismerni: jó; mert enélkül azt el nem kerülhetnők. Még azt a tudományt is, amelyet mathematikának (varázslásnak) nevezünk — ismerni nem rossz, de azt gyakorolni gyalázatos; mert nem bűntény tudni azt, hogy mily szolgálat avagy áldozat alapján teljesítik a daemonok a mi kivánatainkat, de végezni ezt igenis bűntény. Ha ugyanis rossz volna a tudás, úgy Isten sem lehetne ment a rosszakarattól." Ez Abaelardnak szilárd meggyőződése. Az emiatt oly sokat szenvedő — életének utolsó évében is a tudás, az ismeret zászlóját e szavakban magasan lobogtatja. Megható vallomás. (Hausrath 286. 1.) II. De meg van győződve arról is, hogy az intelleetualismus, a rationalizálás e követelménye teljesen egyezik a ker. vallásnak, Krisztusnak szellemével is. 1. Krisztus a sadducaeusokat éppen azért vádolja, hogy ők mint vakok akarnak vakok vezetői lenni (63.); viszont pedig a keresztényeknek tartja fenn azt, hogy ok a világ fölött fognak Ítélkezni. (Lk. 22. Sap. 3.) Tehát látni, érteni, ítélni kell. Péter apostol is azt kívánja, hogy elkészülve legyünk számadásra mindenkivel szemben; Pál apostol pedig, hogy sóval legyen fűszerezve beszédünk, avégett, hogy tudjunk kinek-kinek kellőképen felelni. Enélkül még tévtant sem cáfolhatnánk meg. Nem azért, mivel Isten mondta: hiszünk, hanem mivel a mondottakról meg vagyunk győződve. (184. 1.) 2. Abaelard azonban nemcsak egyes bibliai helyekre hivatkozik, amelyekkel az ész fontosságát, a megértés nagy jelentőségét kívánja a keresztény vallás szempontjából igazolni. Ő a keresztény vallás lényegéből, Istennek, Krisztusnak a világhoz való viszonyából kívánja az ő rationalis álláspontját bebizonyítani. a) Az észben nyilatkozott meg Isten kezdettől fogva, a midőn az ő szellemét az ember szívébe lehelte. (184.) Mindnyájan kezdettől fogva részesei vagyunk az isteni szellemnek. Ez az az eredeti, egyetemes, a pogányokban is mint természeti törvény meglevő isteni kijelentés. b) Ezt az eredeti, észben megnyilatkozó kijelentést reformálta Krisztus. Ο is ezt éppen a megértéssel, az ésszel hozta közelebbi kapcsolatba. Ő maga nevezte magát az igazságnak·. úgy hogy „mi annál inkább vagyunk Krisztus tanítványai . . .