Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Junilius Africamus: Instituta regularia divinae legis
288 Ma i ton Lajos. maradó kész biblia, mely ha mindent nem is, a fontos részeket magában foglalta. Kiegészítette e bibliai stádiumot az egyházi és temetési énekek, liturgialis ós magán áhítatra rendelt imák betanulása, szintén évfolyamok szerint beosztva. Ez nem szakképzés, pl. papnevelés volt, hanem oly alapvetés, melyre mindenkinek szüksége volt, akár egyenesen az életbe ment valami gyakorlati pályára, akár tovább akarta magát képezni a theologiai, vagy világi tudományokban. A legfőbb tudomány a keresztyén vallás tudománya volt, ennek gerince a bibliaismeret, melyre minden öntudatos keresztyénnek — ekkor pedig a keresztyének nagyon is ilyenek voltak — szüksége van. Ezt tehát elvégezték papnövendókek és világi ifjak egyaránt. Az előbbiek aztán kiegészítették a magasabb tanfolyamon az atyák és exegeták műveinek beható tanulmányozásával. Ez nem kis Studium lehetett, tekintve azt az óriási termelést, melyet a szír nestorianusok e téren felmutattak. A fő ós mindenben irányadó tekintély azonban Mops. Theodor volt, a γ.ατ' εξοχήν exegeta. A világi tudományok közül mikor, mennyit tanítottak, bajos eldönteni, pontos adatok híján. A hasonló fokú szír, chald, perzsa nest. iskolák felölelték a hót szabad művészetet, (septem artes liberales) a jogi és orvosi tudományok elemeit is, mint szakpályára képesítő ismereteket, végül az aristotelesi bölcseletet, mint a világi tudományok koronáját. A nisibisi iskola ezekből kevesebbet adott, mert a fősúlyt a ^theologiára helyezte. Háromszor szervezték: Narses, (490.) Ábrahám (6. sz. elején) és Hanan 1) tervezete szerint, (570.) de ezt a jellegét, úgy látszik, végig megőrizte. De maga az a körülmény, hogy szabályzatának egy pontja 2) megtiltja a bibliai tudományokkal egyidejűleg az orvosiaknak tanulását, mivel ezek nem férnek össze, kétségtelenné teszi ilyen eseteknek előfordulását. Viszont Babaeus magister (720. körül) bevitte a tantervbe a grammatikát és musikát is. 3) Aristoteles bölcsészetét pedig, mint láttuk, még Antiochiából örökölte Nisibis és vele az összes nestorianus iskolák. És nemcsak maguk kultiválták, hanem még a perzsákkal és arabokkai is ők ismertették meg, a kiktől nagy kerülővel viszont Nyugot vette át. Ez nagy szolgálat volt a tudománynak, valamint az is, melyet a görög művek szírre ós a szír művek görögre fordításával tettek úgy a tudománynak, mint különösen az egyháznak. Mert volt mit kicserélni! Bámulatos gazdag szír nestorianus irodalom fejlődött ki ezen a nagy területen, be egészen Indiáig. Csak maga Ebedjesus katalol) Nevezetes magisterei közül megemlíthetjük még e helyen is Mar Abast és Paulust. Assem. III. 2, 942. 1. ') Ebedjesus 113. c. Assem. III. 1, 177. s köv. III. 2, 941. s köv. 1.
