Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Junilius Africamus: Instituta regularia divinae legis

286 Ma i ton Lajos. (quando) szempontjából pl. jelenkort ós jövőkort külön­böztet meg; (I. 11. II. 1 14.) a jövendöléseket törvény előttiekre, törvény alattiakra és kegyelem alattiakra osztja. A helyviszonyokkal (ubi) keveset foglalkozhatik, de annál pontosabban megjelöli mindig a módot, a mely szerint vala­mely cselekvés (actio) történik. (I. 9. 15—17. 19. 20. II. 2. 4. 5. 19. 20. stb.) A mi egy vonatkozásban actio, más vonat­kozásban passió, pl. a teremtés a teremtményekre nézve. (II. 2) A módban pedig egyesítve van a helyzet (situs) ós állapot (habitus.) 1) Hogyan került e kis mű az aristotelesi bölcselet hatása alá? A nisibisi iskolában, hol csakúgy megtaláljuk, mint az antiochiaiban. Ebedjesus tudósítása ) szerint Hibás et Cumas et Probus Ε Graeco in Syriacum Transtuierunt libros Commentatoris (Mops. Theodor ) Atque Aristotelis scripta. Ezek Edessában működtek az 5. sz. közepe előtt, Ibas mint püspök, Cumas és Probus, mint az iskola magisterei. De azok közt, kik Aristoteles átültetésében fáradoztak, Ebed­jesus említi 3) Ábrahám Cascarensist is, ki (edidit) et elucida­tionem in universam Aristotelis Dialecticam. És ez Nisibisben is működött 500 körül. Különben is a nisibisi iskola az edessai közvetítésével egyenesen az antiochiainak szellemi ivadéka. Ebedjesus idézett verse a szírek két szellemi vezérét jelöli meg Theodor mop­suestiai püspökben és Aristotelesben. Theodor pedig, mint föntebb láttuk,az antiochiai iskola elsőrangú nagysága volt. Az ő tiszteletében s tanainak ápolásában és terjesztésében egyesültek az összes nestorianusok, mert benne szellemi fejüket látták. Mikor aztán a nestorianismus az efézusi zsinaton (431.) elítéltetett, Antiochiából beljebb vonult Ázsiába s a római birodalom határszólein, főként Edessában keletre és nyugotra messze elható tudományos theologiai és gyakorlati egyházi tevékenységet fejtett ki. Az edessai főiskolában, melynek eredete az első századok homályában vesz el, olyan férfiak működtek ekkor, mint Acacius Aramaeus, Barsumas, Maanes Hardascirensis, AbsotasNinivita, Joannes Garmachita, Michaeas, Paulus Huzita, Abraham Medus, Narses Leprosus, Ezelias 4) stb., kik az irodalomban is tekintélyes nevet hagytak hátra s közülök nem egy vezető állásra jutott. Nemcsak theologiai, hanem világi tudományokat is tanítottak, nemcsak keresztyén, *) Latin nevekkel jelöltem meg a kategóriákat és tulajdonítmányokat a műre való tekintettel, melyben sok meg is neveztetik. ') A már idézett Catalogus Scriptorum Syrorum 61. c. Aasem. III. 1, 85.1. ") U. o. 83. c. 155. 1. 4) Assem. Bibi. Orient. I. 346. I. Epistola Simeonis etc.; III. 2, 926.

Next

/
Oldalképek
Tartalom