Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Zoványi Jenőtől: Magyar coccejanusok a 18. században

Magyar coccejanusok a 18. században. 265 dásra törekvő ujabb kor szellemének hatása alatt, amely mollett túlhaladottá vált ugy ez, mint ellentéte: a scholastikus jellegű voetianismus. Franekerben tartott és kiadott értekezései egyikében a zsidókhoz irt levél II. 13. versével s a III. és IV. rész „apostoli argumentatiójának szövegével" (1743.), másikában pedig a Dániel-féle jóslatok közöl a negyedik birodalomról szólóval foglalkozik a II. 33., VII. 7. 8 ós VIII. 8.-9. alapján (1744). Az utóbbiban bőven lett volna alkalma a typusokban való tobzódásra, de nem levén rá hajlama, többnyire történelmi fejtegetéseket ad helyettök. Az ujabb eszmék befolyása abban a türelmessógben is meglátszik rajta, amelynek az értekezéseihez csatolt tételek közül kettőben is kifejezést ad. Az egyik szerint isteni jog levén a lelkiismereteken való uralkodás, ennek jogosulatlan bitorlói a föld urai, minélfogva még aa alaptételekben másként gondolkozókat sem kell üldözni, azokat pedig, akik kisebb dolgokban térnek el a theologusok vélekedésétől, gyűlölni vagy csak meg is támadni, enyhén szólva értelem nélküli buzgólkodás. A másik szerint az urvacsorája és praedestinatio tanában egymástól különböző felfogású protestánsok, vagyis az evangélikusok és reformátusok ellentéteit kiegyenlíthetőknek véli a mérsékeltebb álláspontu theologusok által. Ilyen gondolkozása mellett nem csodálható, hogy mindjárt hazájába visszatérte után, 1745-ben, mint aszalói lelkészt, valami, már itt hirdetett nézetéért kérdőre vonta a borsod" r gömörkishonti egyházmegye. Ο aztan a Venemára való hivatkozással menté ki magát, akinek valószínűleg az egyházmegye vezetősége is meghajolt a tekintélye előtt, mert semmi nyoma többé a Szathmári elleni eljárásnak.

1) Venema tényleg nagy tiszteletben állott a magyar ref. egyházban/) és egyáltalában nem felelt meg a valóságnak groningeni kollegájának: Driessen Antalnak az az állítása, mely szerint az erdélyi ref. egyház gyanakodó szemmel nézte volna tanítványait, sőt nagy mozgalmak is történtek volna kebelében miattok, mint akik tovább adták volna az ő állítólagos remonstrans tanait. Főleg Csepregi Tarkovics Ferencre és Verestói Györgyre vonatkozhatott ez az állítás, mert miután előbb 1733. dec. 28-án Venema, azután pedig 1734. nov. 8-án Driessen is írt ez ügyben Erdélybe a tényállás pontos és hiteles megállapítása végett, őket kettőjöket hallgatta ki a püspök három főgondnok jelenlétében ós az *) Sárospataki Lapok 1888. 530. 1. 2) BaTcker J följegyzé a róla irott emlékbeszédben, hogy számos magyar hallgatója révén általánosan ismeretes volt a neve Magyarországon. Bakker előtt úgy nyilatkozott valamikor egy magyar, hogy honában még a gyermekek között sem ismeretlen a Venema neve, melyet annyira tisztel sok tudós, mintha az atyjáé volna (43 - 44. 1.). Theol. Szaklap ΥΠ. évf. 18