Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Zoványi Jenőtől: Magyar coccejanusok a 18. században
Magyar coccejanusok a 18. században. 263 matim descripta" címet viselt. 1) A röviden Aphorismák néven emlegetett munkának hatodik kiadásában némi változást szenvedett a praedestinatio tanának tárgyalása, és mint utolszor javított szöveget, épen ezt akarta alapul venni Csepregi a fordításához. Ám résen állott az erdélyi ref. egyházi főhatóság. A főconsistorium egyenesen rossz néven vette, hogy a felsőbbség revisiója nélkül kezdett hozzá a nyomtatáshoz. Hiába mentegette magát vele Csepregi. hogy hiszen oly sok kiadást ért már ez a könyv, hogy fölösleges vele szemben minden további ellenőrzés: a főconsistorium elrendelte a megsemmisítését azoknak az íveknek, amelyek a kifogás alá esett részleteket tartalmazták, s megkövetelte, hogy ívenként az egészet felküldözze a püspökhöz revisióra. Magok a főconsistorium censurás lovagjai is érezhették ez intézkedésnek kissé komikus voltát, mert kimagyarázni iparkodtak az erdélyi ref. egyház specialis helyzetével, mely több óvatosságot igényel. Csepregi azonban sehogy se volt képes belátni, hogy mi az értelme ennek az eljárásnak, és méltán kétségbe vonta a jogosultságát, miért is újra meg újra utasításokat kényszerűit kibocsátni hozzá a főconsistorium ebben az irányban. 2) Valószínűleg Θ miatt aligha jelent is meg a tervezett ős megkezdett könyv, legalább ma nem ismerjük egyetlen példányát sem. Hogy mindamellett is mennyire nagy és tartós volt a Vitringa tekintélye, elegendő bizonyítéka az a körülmény, hogy Kazinczy Ferencznek sárospataki tanulása idején, tehát a század hetvenes öveiben még mindig kellett az ő műveit is olvasgatni a theologia tanulása közben. 3) Vitringának is, Roellnek is hallgatója volt Szathmári Paksi Mihály, de azért nem tartott egyikökkel sem, nem követte tehát sem a gyakorlati coccejanusoknak, sem a cartesianus coccejanusoknak az irányát, hanem e tekintetben apósa: Debreceni Ember Pál után haladt, s a typikus bibliamagyarázat terén munkálkodva adta bizonyságait coccejanus álláspontjának. Magyar kortársaióhoz viszonyítva eléggé jelentékeny irói működésének ilyen szellemű termékei: „Tyrocinium emblematico-propheticum seu meditationes in S. Ijobi cap. XXXVIII " (Franeker, 1732 ), „Meditationes in Josuae cap. X. vers. 12. 13. 14." (Az előbbivel egy kötetben, de külön lapszámozással), „Dissertatio de arbore scientiae boni et mali seu vite ferali" (Franeker, 1736.). Exegetikai fejtegetéseiben először is az a buxtorf-féle alapelv irányadó reá nézve, hogy ») fílasius: Godgeleerd Nederland. III. k. 1856. 518. 1. s) Török István: A kolozsvári ev. ref. kollégium története. II. k. 1905 . 7—8. 1. ®) Levelezése, I. k. Budapest, 1890. 155. 1.
